A júniusi sáveltolás nagy hitelességvesztéssel járt a külföldi befektetők körében. Nem értette a piac, hogy a már amúgy is tartó forintgyengülésre miért kellett ilyen módon ráerősíteni. Miután az MNB deklarált célja volt az erős forintárfolyam megtartása, a befektetők értetlenül álltak a gyenge forint üzenetét rejtő beavatkozás láttán – jellemezte kérdésünkre a kialakult helyzetet Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője. A sáveltolás időzítése és kommunikációja meglehetősen elhibázott volt – erősítette meg Nyeste véleményét Barcza György, az ING Bank elemzője is. "Mivel a forint mellett a devizák is éppen gyengülő trendben voltak, az akciót ez nem indokolhatta. Üzenetében mégis azt hordozta, mintha a közelgő csatlakozás miatt a kormány mesterségesen gyengíteni kívánná a forintot" – mondta.
A Heteknek nyilatkozó elemzők szerint az egyéni befektetők számára mindez annyit jelent, hogy most mindenképpen megéri rövid távú értékpapírokat vásárolni. Miután a bankok betéti kamatai is jórészt követték a megnőtt jegybanki alapkamatot, ez a pénzbefektetési lehetőség is felértékelődött. Nem várható a forint további gyengülése, így nem élet-halál kérdése már holnap megrohanni az euróváltókat. Sőt, a napokban még Medgyessy Péter is megerősítette egyik nyilatkozatában, hogy a kormány szándéka szerint az euró árfolyama heteken belül megáll 250-260 forint között.
Arra a gyakori kérdésre, hogy milyen valutába fektessünk be, illetve miben vegyünk fel hitelt, a következő egyszer? szabály mondható: hitelt gyengülő valutában jobb felvenni, befektetni viszont erős, stabil árfolyamú valutába érdemes. Tehát most, hogy a forint erősödése várható, egyre kevésbé jövedelmező a devizabetétek tartása, de annál kedvezőbb devizahiteleket választani.
2003. 07. 11. (VII/28)
