Kopátsy Sándor: "Elvetem a Bokros-csapat beteges takarékoskodását" Fotó: Somorjai L.
Az bizonyos, hogy az idei évet nem a kiugró növekedési ütem, hanem a példátlanul magas fogyasztás és reálkereset-növekedés teszi emlékezetessé. A közelmúlt propagandisztikus jövedelemkiáramlásai megnövelték ugyan a fogyasztási és ingatlanbefektetési keresletet, nem javították viszont a lakosság megtakarítási hajlandóságát. A hazai GDP növekedési üteme már évek óta csökken. Míg 2000 elején 6,6 százalékot mértek, addig idén 3 százalékra soványodott. Az infláció csökkenése is egyre visszafogottabb. Év végére az eddigi 4 százalékpontos mérséklődés helyett már csak 2 várható. Az államháztartás hiánya pedig már 9 hónap alatt meghaladta a 750 milliárd forintot, amely 150 milliárddal több, mint tavaly egész évben. A növekedést hazánkban még mindig a magánfogyasztás húzza – az export helyett. A magyar gazdaság jelenlegi pályája nem tartható fenn – szögezik le egybehangzóan hazánk legnagyobb kutatócégei: a Pénzügykutató, a Gazdaságkutató Rt. (GKI), illetve a Kopint-Datorg jelentései.
A választási évet jellemző "költségvetési adakozást" mindenképpen megszorításokkal kell ellensúlyozni, különben veszélybe kerül hazánk pénzügyi egyensúlya – ezt a véleményt osztja az EU-országjelentés, a gazdaságkutató intézetek felmérései és a kormányzati politika is. Ez pedig egyet jelent a kiáramlások visszafogásával.
A dilemma adott: ha az államháztartási hiány csökkentése érdekében visszaszorítjuk a kiadásokat, az egyidejűleg a gazdasági teljesítményt is visszafogja. A vezetés ennek ellenére kitart ígéretei mellett. A jövő évi bérdinamikát illetően mind a jegybank, mind a kormány a "minél alacsonyabb, annál jobb" elvét követve 3 százalékos reálbér-emelkedést tartana elfogadhatónak. A gazdasági vezetők "karöltve" fogalmazták meg célként jövőre a közel 4 százalékos GDP-növekedést és a 4,5 százalékos inflációt. A Magyar Nemzeti Bank ennek érdekében készen áll a kamatemelésre is – közölte Járai Zsigmond jegybankelnök a német Handelsblatt hasábjain.
Az elszaladt államháztartási hiány, a borulófélben levő gazdasági egyensúly orvoslására felírt klasszikus "liberális gyógymód", a Bokros-csomag minden laikus számára ismeretes. A rendszerváltás óta most először helyezkednek szembe neves közgazdászok a klasszikus liberális felfogással. A "Bokros-párti" liberálisok beteges takarékoskodásától lehet tartani az elkövetkezendő időkben – hívja fel figyelmünket Kopátsy Sándor, neves gazdasági szakértő a Magyar Hírlapban írt cikkében. Kopátsy szerint egy türelmetlen liberalizáció könnyen a jobboldal megerősödését vonhatja maga után. "Azon a véleményen vagyok – írta –, hogy a jobboldal a Bokros-csomagnak köszönheti az 1998-as választásigyőzelmét." A restrikció híveivel szemben nem a pénzügyi egyensúly romlását tartja a legfőbb problémának. A jövedelmek visszanyesése helyett a munkaképes lakosság jobb kapacitáskihasználására törekedne. A költségvetésnek nem azért túlzott a hiánya, mert sokat költünk – tette hozzá –, hanem azért, mert keveset termelünk.
A szakma másik tekintélye, Kornai János szintén a "Bokros-barátok" ellen érvelt a Világgazdaságnak adott interjújában. Nem tartja szerencsésnek a kormány által meghirdetett "restrikciós riogatásokat". Véleménye szerint a döntéshozók még jó időben vannak ahhoz, hogy elkerüljék a kritikus állapotokat, az egyensúlyi mutatók gyengülése önmagában nem adhat okot a pánikra. Ezek az eredmények ugyanis jórészt több-éves állami intézkedések hatásai, amelyek alapvetően "visszacsinálhatóak". Bár a kormány és a kutatók többnyire egyetértenek a helyzet értékelésében, a tervezett intézkedések sikerének megítélésében már több feszültségpont található. Az egyik a kabinet inflációs várakozása. A független szakértői vélemények szerint az infláció mértéke magasabb lesz a tervezettnél. A Pénzügykutató elemzői elhibázott lépésnek tartják a kilátásba helyezett kamatemelést, akárcsak a jegybank eddigi monetáris politikáját, amely szerintük kudarcot vallott.
A gazdaságkutatók hitetlenkednek a kormány államháztartási hiányt csökkentő programjának sikerét illetően is. Kivitelezhetetlennek gondolják a kabinet tervét, miszerint jövőre 4,5 százalékra csökkenne az idei 7 százalék körüli deficit. Hasonlóképpen elképzelhetetlennek tartják a jövő évi bruttó 3 százalékos bérnövekedést is, szerintük ez 5-7 százalék körül várható.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »