Rúzsa László, a Questor Rt. ingatlanpiaci szakértője lapunknak elmondta, hogy az ingatlanpiacon nyaranta mindig csökken mind az eladási, mind a vásárlási kedv, "uborkaszezon" van. Ennek az a magyarázata, hogy az emberek többsége vagy tavasszal szánja rá magát ingatlankeresésre, vagy azt tűzi ki célul, hogy karácsonyra beköltözhessen, így ősszel indul lakásvadászatra. Ez azonban önmagában még nem magyarázza a nagy forgalomcsökkenést. Rúzsa szerint ahhoz, hogy a kép teljes legyen, látni kell, hogy 2002 több szempontból is fontos év az ország életében. A választások körüli bizonytalanság miatt az egyébként is hezitálásra hajlamos magyar piaci szereplők – nemcsak a keresleti, hanem a kínálati oldal is – a további várakozás mellett döntöttek. Mindehhez hozzájön az, hogy novemberre fog kiderülni, hogy lehetséges-e a 2004-es európai uniós csatlakozás. Ez ugyanis még inkább kivárásra ösztönzi főleg a kínálati oldal szereplőit, hiszen a közelgő tagság fokozza a külföldiek jelenlétét, ami felpörgetheti az árakat.
A Casaro Hungary Kft. szakértője is megerősítette, hogy érdemes az uniós csatlakozás által gerjesztett áremelkedésre számítani. Elmondta, hogy egyre több külföldi vevő jelentkezik náluk, akik között feltűnően sok ír van. Ha pedig azok, akik a saját bőrükön tapasztalták, hogy mekkora árfelhajtó tényező lehet az uniós csatlakozás, érdemesnek tartják a még előtte álló Magyarországra befektetni, akkor nem akármilyen haszonra számítanak. Bár több elemző a portugál példára hivatkozva – ahol a belépés egyáltalán nem hatott az ingatlanárakra – óva int a csatlakozás hatásába vetett túlzott bizalomtól, a Casaro szakembere nem tart ettől a veszélytől. "Budapestre ugyanis már most úgy tekintenek, mint európai városra, másrészt pedig már most vannak olyan példák, mint az V. kerület drágulása, vagy a Duna-part – ahol már most előfordulnak egymillió forint/négyzetméteres ingatlanárak –, amelyek előrevetítik a jövőt" – hangzik a magyarázat.
Szekeres Zoltán, a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára bár abban egyetértett a Questor szakértőjével, hogy a használt ingatlanok piaca stagnál, az új lakások esetében szerinte mindössze arról van szó, hogy hosszabb ideig tart az értékesítés, a forgalommal azonban semmi probléma. A használt lakások árának csökkenését Szekeres a többi elemzőhöz hasonlóan a túlkínálatnak és a fizetőképes kereslet alacsony szintjének tudja be. Szerinte sem lendített túl sokat a piacon a kedvezményes lakáshitelek használt lakásokra való kiterjesztése, sőt reálisnak tartja azt az elképzelést, hogy egyenesen hozzájárult az árak befagyásához. A hitelrendszer kiterjesztésével ugyanis több család számára elérhetővé vált a nagyobb, jobb lakás, és ezért rögtön meghirdették a saját lakásukat, így duzzasztva a kínálati oldalt. De nem ez a fő ok, amiért a hitel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Rengetegen vannak tudniillik, akik nem tudnak élni a kedvezménnyel, ugyanis olyan alacsony jövedelmi szinten mozognak, hogy ha kamatmentessé tennék a kölcsönt, akkor sem tudnák visszafizetni, azaz egész egyszerűen nem hitelképesek.
Az ingatlanszövetség főtitkára azoknak, akik megtehetik, azt ajánlja, hogy mindenképp várjanak az eladással, azoknak pedig, akik lakóingatlan vásárlásán törik a fejüket: prédára fel!
2002. 08. 02. (VI/31)
