Futószalagon jönnek a bevásárlóközpontok Fotó: Somorjai L.
Hazánkban a bevásárlóközpontok az utóbbi három-négy év alatt fejlődtek olyan iparággá, mint más országokban húsz év alatt – jelentette ki Horváth Zsuzsanna, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára.
Az üzletközpontok a fogyasztási cikkek hazai kereskedelmi forgalmából jelenleg 15 százalékkal részesednek, és az MBSZ előrejelzése szerint ez az arány a következő tíz év alatt megduplázódhat. 2001 első félévében a vásárlók jövedelmük 24 százalékát költötték el hipermarketekben, ami négy százalékkal több, mint az előző év hasonló adata. A szakértőnő ugyanakkor elmondta, hogy a nagyszámú üzletközpont együttes alapterületet tekintve túlkínálatot jelez, és a bevásárlóközpontok megoszlása is meglehetősen egyenlőtlen. Míg Budapesten 21, vidéken összességében 21 bevásárlóközpont üzemel. A szakértők szerint körülbelül 100-150 ezer lakos képes eltartani egy-egy nagy eladóter? üzletet, így hazánkban elvileg 65-100 ilyen létesítmény fér meg. A száz lakosra jutó négyzetméterek számát tekintve Magyarország a maga 14 négyzetméterével kiemelkedik a közép-európai átlagból, ugyanakkor alulmúlja Ausztriát és Angliát, ahol ez a mutató 21 négyzetméter.
Kézdy György, a West End-et is működtető TriGránit Rt. értékesítési igazgatója szerint a kiéleződött versenyben törvényszer? azon nagy alapterület? kereskedelmi egységek leépülése, amelyek figyelmen kívül hagyták a széles választékot, a jó megközelíthetőséget, a megfelelő autóparkolót, a biztonságot, továbbá a komfortos beltéri, környezeti megjelenítést. Ezek a tényezők jelentik ugyanis a bevásárlóközpontok népszerűsödésének húzóerejét.
2001. 09. 15. (V/37)
