A miniszterelnök szép jövőt ígér Fotó: Somorjai L.
Az első pillér az állam gazdasági szerepe: kizárólag csak ott szükséges fellépnie, ahol a gazdaság érdeke feltétlenül megkívánja. Itt utalt az év elején meghirdetett Széchenyi-tervre, amely tulajdonképpen e kezdeményezés szellemében jött létre. Másodszor a területi egyenlőtlenség problémájáról szólt. A cél az lenne – mondta –, hogy az egész ország egy egységesen jól fejlett gazdasági régióvá váljon. Harmadszor a növekedés előtérbe állítására teszi a kormány a hangsúlyt. Ezzel egyidejűleg a kormány célul tűzte ki, hogy csökkentsék az inflációt és a munkanélküliséget, amelynek nehézkes gyakorlati kivitelezését – közgazdaságilag tekintve – a miniszterelnök úr is elismerte.
Legfontosabb célok közé sorolta, hogy a külföldi-belföldi arány javuljon, azaz gyorsabban nőjön a belföldi vállalatok aránya. Másodszor, hogy a kétszámjegy? inflációt végre magunk mögött hagyjuk. A külső adósság kérdését a miniszterelnök nem tartja kulcskérdésnek a jövőre nézve, de – mint mondta – a belső adósságállomány rendezése nagy feladatok elé állítja az ország vezetőit.
Kiemelte, hogy a magyar lélekre nem jellemző a passzivitás, hanem inkább az alkotó munka, az értékei között pedig elsősorban a család fontosságát kell kiemelni.
Az említett területek mellett a miniszterelnök kiemelte, hogy csak abban az esetben tud megvalósulni a magyar felzárkózás, ha ehhez biztosított a stabil politikai háttér. Véleménye szerint "minden olyan törekvés, amely a széttöredezést, vagy a túl gyors váltást sürgeti, nagyon nagy kárt okozna az országnak".
2001. 06. 02. (V/22)
