Találomra ellenőrzik az állatokat. Fotó: Reuters
Bevezetik az úgynevezett címkézési termékazonosító rendszert. A rendszer lényege, hogy nyomon lehet követni a hús útját a szarvasmarha-tenyésztőtől a fogyasztóig. A levágott állatokból származó mindenféle terméket egyedi jelöléssel, címkével látnak el. A címke alapján bármikor meg lehet tudni, hogy melyik állományból származik. A címkézéssel párhuzamosan bevezetik a kergemarhakór azonosítására szolgáló, úgynevezett prion-tesztet is. A tesztet egyelőre csak szúrópróbaszerűen végzik majd el, ami évi 2500 vizsgálatot jelent, azonban ha a kórokozót Magyarországon is azonosítják, bevezetik az összes harminc hónapnál idősebb vágómarha kötelező vizsgálatát. (Ez évi 120-130 ezer tesztet jelentene, és erre jelenleg nincs elegendő laboratóriumi kapacitás.)
Szigorodik a hús behozatalának szabályozása is, mert a külföldi partnernek prion-teszttel igazolnia kell, hogy az áru fertőzésmentes. Ahol nem végeznek ilyen tesztet, onnan nem lehet a jövőben marhahúst importálni.
A takarmánypiacon is szigorú intézkedéseket léptet életbe az FVM. Többek között az állati eredet? termékeket tartalmazó takarmányok féléves hazai betiltását helyezte kilátásba. Erre azért van szükség, hogy az EU januártól ne függessze fel a magyar húsexportot.
A takarmánygyártók azonban jelezték, hogy azonnal nem tudnak más tápokat készíteni a betiltott termékek helyett, valamint milliárdos készleteik vannak már legyártott félkész és kész termékekből. Felkészülési időt pedig nem biztosított számukra az FVM.
Jelenleg szakértői csoport vizsgálja, hogyan lehetne az állati eredet? fehérjéket, elsősorban húslisztet tartalmazó készleteket kifuttatni. A takarmánygyártók szerint a döntéseknél az állat-egészségügyi okok mellett gazdasági, műszaki és kereskedelempolitikai szempontokat is mérlegelni kell. Emellett állami kártérítési megoldásokat kell találni, és meg kell nevezni azok forrásait is.
2000. 12. 30. (IV/52)
