A munka dandárja a földeken. Aratnának is Fotó: MTI
A külső üzletrészek az 1992-ben a szövetkezetek átalakításáról szóló
törvény következtében jöttek létre. A törvény alapján mindenki, aki valamikor is
dolgozott a szövetkezetben, vagy oda vagyont vitt be, a ledolgozott idő vagy a bevitt
vagyon függvényében szövetkezeti üzletrészt kapott. A vagyonnevesítések során
1,14 millió személy jutott üzletrészhez. A 260 milliárd forintot kitevő
szövetkezeti vagyonból 107,9 milliárd forint érték? üzletrész jutott az aktív
tagoknak és alkalmazottaknak. A nyugdíjas tagok üzletrészeinek összértéke 100,6
milliárd forint, a kívülállók üzletrésze 51,5 milliárd forint volt. A külső
üzletrész-tulajdonosok a szövetkezeti törvény alapján bár tulajdonosai a
szövetkezetnek, de a gazdasági döntésekbe nem szólhatnak bele, nem szavazhatnak a
közgyűlésen. Ez a helyzet a szövetkezeti menedzsment helyzetét is lényegesen
megkönnyítette, hiszen a vagyon közel fele után semmilyen osztalékot nem kellett
fizetni, közben a vagyont szabadon használhatták. Ezt a helyzetet szeretné a
törvénytervezet orvosolni.
A tervezet üzletrész-felosztási terv készítésére kötelezi a szövetkezetet, és a
közgyűlés által elfogadott terv alapján előírja a külső üzletrészek
készpénzben történő kifizetését. A szövetkezeti érdekképviselet szerint ez a
módszer 40-50 milliárd forint azonnali kivonását jelentené a szövetkezeti
szektorból, ami a mezőgazdasági szövetkezetek jelenlegi likvid tőkeállományát
jelentősen meghaladja.
A törvénytervezet a bankvilág képviselői számára sem maradéktalanul elfogadható.
Információink szerint a Magyar Bankszövetség levélben fordult a miniszterelnökhöz,
amelyben a tervezet célját megértik és indokoltnak tekintik, de felhívják a
miniszterelnök figyelmét arra, hogy az érintett mezőgazdasági szövetkezetek
többsége nem rendelkezik annyi készpénzzel, hogy teljesíteni tudja a külső
üzletrész-tulajdonosok követeléseit, erre a célra pedig aligha számíthatnak
hitelfelvétel lehetőségére.