Erős robbanás rázta meg Kuvait legnagyobb olajfinomítóját, amely az eddigi adatok
szerint három ember halálát és 49 személy sérülését okozta. A finomító termelését
le kellett állítani. Egy kuvaiti ellátást szolgáló üzemanyagszivattyú-telepen újraindult
ugyan a termelés, és újrakezdtek bizonyos exportmunkákat is, de a finomító még hónapokig
zárva lesz. Ez az esemény nem kedvez az olajárak csökkenésének, hiszen amíg nem
indul be újra a finomítás, kevesebb olaj kerül a piacra, s kisebb nyomás lesz a hordónkénti
30 dollárt meghaladó áron. Fotó: Reuters
A Daily Telegraph cím? brit lapnak adott exkluzív interjújában a szaúdi sejk olajár-kataklizmát
emleget, amely akár véget is vethet az olaj dominanciájának. Az olajkorszaknak ugyanúgy
eljön a vége, mint ahogy annak idején a kőkorszak véget ért. Ez utóbbit sem a kőhiány
tette indokolttá, hanem a technikai fejlődés – állítja a szaúdi olajguru, aki
szerint az olajkorszak végének sem a nyersanyag hiánya lesz az oka. Jamani Szaúd-Arábia
olajügyi minisztere volt 1962 és 1986 között, és a hatalmi egyensúlyokat is megváltoztató
1973-as olajválság során vált neve nemzetközileg is ismertté. A sejk szerint az új
olajlelőhelyek felfedezése, az üzemanyagcellás technológia, illetve a fejlesztésbe
való óriási beruházások együttesen vezetnek majd a kőolaj árának eséséhez. (A
cellás technológia alapelve, hogy hidrogén, valamilyen nem hagyományos üzemanyag és
a levegőből nyert oxigén segítségével hoznak létre elektromosságot. Előnyük az,
hogy semmi szenynyeződést nem bocsátanak ki működésük során, 2-3-szor nagyobb hatékonysággal
működnek, mint a jelenlegi belső égés? motorok. Egyébként a Daimler-Benz és a
Toyota már 1996-ban előállt üzemanyagcellás járműveivel.)
A benzin leértékelődése keresleti és kínálati oldalon egyaránt okozhat súlyos
zavarokat. Jamani szerint elég csak arra gondolni, hogy mennyiben átalakulna az Egyesült
Államok gazdasága – ahol a fogyasztás felét a benzinüzlet teszi ki, és ezzel
jelenleg a világ legnagyobb kőolajfogyasztója –, ha ez az ágazat egyszerűen megszűnne.
Az egyik legnagyobb olajexportőrnek számító Szaúd-Arábiában is komoly gazdasági
visszaesést jelentene, ha fő kereseti forrásuk egyik napról a másikra értékét
vesztené. A sejk nem sokkal azután nyilatkozott, hogy a Kőolaj-exportáló Országok
Szervezete (OPEC) – a domináns fogyasztó országok nyomásának engedve – a múlt héten
döntést hozott az olajtermelés növeléséről az olaj árának enyhítése érdekében.
Egy hordó kőolaj világpiaci ára ma harminc dollár, ami háromszor annyi, mint a
tavalyi év kezdetekor. Az OPEC – marginálisnak mondható naponkénti plusz 708 ezer
hordó – termelésnövelésével kapcsolatban energia-szakértők figyelmeztetnek: az
nem lesz elegendő az olajár csökkentésére. Jamani szerint az árak a nagy amerikai és
ázsiai kereslet miatt időlegesen magasak maradhatnak, hosszú távon azonban csökkenniük
kell a Kaszpi-tengeri, jemeni, egyiptomi, illetve egyéb afrikai új lelőhelyek kiaknázása
miatt, de számolni kell Irakkal is, amely idővel visszatér majd a maga napi 6,5 millió
hordó olajával a nagy exportőrök közé.
2000. 07. 01. (IV/27)
