Szlobodan Milosevics Fotó: Reuters
Oroszország a csecsen szeparatisták ellen folytatott háború apropójaként azon
mesterkedik, hogy megszerezze a csecsenek egyetlen jelentős anyagi forrását: az
országon áthaladó olajvezetékből származó tranzitdíjat, illetve a vezeték
lecsapolásából származó extrajövedelmet. A csecsenek érthető elszántsággal
védik a legnagyobb bevételüket, hiszen a gazdaság gyakorlatilag vegetál: csupán
néhány tipikus "balkáni iparág" működik, úgymint a kábítószer- és
fegyverkereskedelem, vagy a túszszedés és váltságdíj üzletága. (Hetek 2000.
január 15., Harc az olajért a Kaukázusban)
Irak bőséges olajmezőkkel rendelkezik, az 1991-es kuvaiti háború óta azonban
gazdasági embargó sújtja, és csak az ENSZ által megszabott mennyiséget exportálhat
a fekete aranyból. Ennek bevételét az "olajat élelmiszerért" nev? program
keretén belül szigorúan csak élelmiszerre és gyógyszerre fordíthatja. Az embargón
most annyit lazított az ENSZ, hogy Irak a lebombázott olajfinomítók helyrehozatalára
több pénzt fordíthat, mint eddig.
Szaddam Husszein Fotó: Reuters
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »