Bob Garfield újságíró, a konferencia előadója. Még nem dőlt el, hogy felzárkozunk-e
az EU reklám normáihoz Fotó: MTI
Az Európai Uniónak egyelőre nincs egységes reklámszabályzata, ám irányelvei az
EU egész területén regulázzák a megtévesztő reklámokat, a gyógyszer- és a dohányreklámokat.
A reklámszakemberek szerint az uniós országok gyakorlata egybevág a magyar törvényi
szabályozással, a legnagyobb eltérés a dohányreklámok területén van, hiszen hazánkban
a dohányáruk reklámja csak az elektronikus médiában tiltott, de a közterületeken
megengedett. Az uniós gyakorlat ezzel szemben a teljes kör? tilalmat szorgalmazza. Az
EU-ban a hagyományos reklámlehetőségek közül egyik sem elérhető a dohánytermékek
számára, kivételt képez az autósport, például a Forma-1, de rövid időn belül az
európai futamokon már itt sem lehetnek cigarettareklámok.
Néhány évvel ezelőtt Németországban már előfordult, hogy az ott rendezett futamon
az összes dohányreklámot le kellett takarni a versenyautókon és a versenyzők ruháin.
Mivel az autósport fő bevételi forrásáról van szó, ezért Bernie Ecclestone, a
Forma-1 atyja megfenyegette az uniós illetékeseket, hogy elviszi a versenyeket Európából,
aminek következtében türelmi időt élvez a Forma-1, hiszen az "autós cirkusz"
komoly bevételeket hoz a rendező országok számára. Tony Blair brit miniszterelnök például
a dohányreklámok teljes tiltása mellett foglalt állást, kivéve a Forma-1-et, ami nem
véletlen, mivel Bernie Ecclestone több millió fonttal támogatta a brit politikus választási
kampányát.
Hazánkban ehhez képest "balkáni" állapotok uralkodnak, hiszen a dohánylobbi elérte,
hogy az összes közterületi reklámhordozót használhatják. Az egészségügyi és
szociális tárcák már idén ősztől be kívánták vezetni a dohány- és alkoholreklámok
teljes tilalmát, azonban a pénzügyi tárca, a média és a dohánylobby meghiúsította
a tervet, így valószínűleg csak 2006-ra tűnnek el véglegesen a cigarettareklámok.
Örök dilemma a kormányok előtt, hogy a reklámok által generált nagyobb dohányfogyasztás
miatt hosszútávon keletkező lényegesen nagyobb egészségügyi kiadásokat vagy a rövid
távon jelentkező extra adóbevételt vegye figyelembe. Európa nyugati felén ez már
nem kérdés, egyértelm? ugyanis, hogy a cigarettázás propagálásából olyan
hatalmas egészségügyi kiadások származnak, amelyeket messze nem képes pótolni a dohányáruk
magas adója.
Domináns szerepet játszik emellett a média is, hiszen jelentős reklámbevételektől
esne el. Az 1998-as évben a közel 100 milliárd forintos összreklám-kiadásából másfél
milliárd forintot tettek ki a dohányreklámok. A Magyar Dohányipari Szövetség még a
2006-ra történő tiltást is ellenzi, mivel szerintük ezután az alkohol és a játékreklámok
betiltása fog következni, ami már sérti a kereskedelmi szólásszabadságot. Görögországban
például betiltották a játékreklámokat, mivel azok kihasználják a gyermekek korlátozott
ítélőképességét, hiszen ők – egy dán felmérés szerint – nyolc éves korukig
nem tudják a termékeket igazán megkülönböztetni, ráadásul nagyon szeretik a reklámokat,
és azzal is tisztában vannak, hogy mi a reklámok célja.
A nemzetközi konferencián megállapításra került az is, hogy a multinacionális cégek
költenek legtöbbet reklámra, hiszen ők rendelkeznek megfelelő anyagi forrásokkal és
a pszichológiai kutatásaik kapcsán tisztában vannak a "látás és hallás törvényszerűségével".
1999. 10. 02. (III/39)
