hetilap

Az első tőzsdék feladata az volt, hogy megszervezzék az azonos minőség? árucikkek
tömeges kereskedését. Ezek a termékek többnyire gabonafélék, állati termékek
voltak. Az első ilyen kezdetleges tőzsde – a XVI. században – Londonban nyitotta
meg kapuit.

A világháborúk és a gazdasági válságok végtermékeiként megjelentek a hitelt és
a tulajdont megtestesítő értékpapírok, a váltók, a hitellevelek, a kötvények; az
állam pedig az újjáépítéseket állampapírok kibocsátásából befolyt bevételekből
finanszírozta. Később, a gazdasági fellendülésnek köszönhetően egyre több nagyvállalat
és gyár jó fedezettel rendelkező részvénytársasággá alakult át. Ez mind a két fél
számára előnyösnek bizonyult, hiszen a társaságok nagyobb tőkét tudnak forgatni, a
befektetők pedig osztalék formájában a nyereségből részesednek. Ahogy korábban az
ország egyik felében vásárolt gabonáról szóló papírért az ország másik felében
közel azonos minőség? gabonát lehetett venni, ugyanúgy egy vállalat részvényét
helyettesítette egy hasonló kvalitásokkal rendelkező vállalat értékpapírja. Mivel
mind az állam, mind a vállalatok megfelelő fedezettel rendelkeztek, ezért semmi akadálya
nem volt annak, hogy papírjaik árusítása a tőzsdén is elkezdődjék. Mindenki, aki
egy vállalat részvényével rendelkezik, résztulajdonosa a társaságnak. Az évek során
egy nyereséges vállalat részvénye felértékelődik, ami az alábbi táblázaton is jól
látható: például a részvények névértéke 1997-ben 1991-hez képest 1458 százalékkal
nőtt, a piaci érték pedig közel 4000 százalékkal.

A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények

	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997
Részvények száma	20	23	28	40	42	45	47
Részvények névértéke (milliárd Ft)	18,2	28,8	38,3	79,8	211,7	286,1	265,5
Részvények piaci értéke (milliárd Ft)	38,2	47,2	81,7	181,5	327,8	852,5	1475,6

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek