Haser arra hívta fel a figyelmet, hogy ma hivatalosan 130 ezer olyan polgári
menekültet tartanak számon Koszovóban, akinek semmije nincs: se otthona, se élelme.
"De valójában senki nem tudja, hogy pontosan hányan lehetnek. A valós szám lehet
ennek a duplája, háromszorosa. Idén télen éhezni fognak, és ezért mindenre képesek
lesznek" – mondta.
"Ha a válság két héten belül ilyen vagy olyan formában megoldódik, az emberek
viszszatérhetnek otthonaikba, s elvégezhetik az őszi vetést. A végső határidő
szeptember 20., ezt követően ugyanis Koszovó a jövő nyárig már nem lesz képes
élelmiszert termelni. A nemzetközi közösségnek erre az eshetőségre is készülnie
kell, s egyúttal fontos tudatosítania, hogy a humanitárius vészhelyzet csak most
kezdődik" – hangsúlyozta.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) már március közepén arra
hívta fel a figyelmet, hogy a Koszovóban kitört erőszak az amúgy is nehezen
megoldható élelmiszer-ellátást fenyegeti. A FAO emlékeztetett arra, hogy a tartomány
még normális körülmények között is kevesebb élelmiszert termel a szükségesnél.
A termelés a kilencvenes években esett vissza drámai mértékben: a hús- és a
gabonatermelés 1996-ban az 1991. évi 700 ezer tonnával szemben csak 300 ezer tonna
volt. A tartománynak mintegy 2 millió lakosa van, s az itt élők több mint fele 15
éven aluli gyermek. A félmilliós munkaképes lakosság egynegyede békeidőben is
munkanélküli volt. A mezőgazdaságtól való függőség nagyon erős. Szerbia 22
százalékával szemben Koszovóban a GDP 30 százalékát adja ez az ágazat.
1998. 08. 08. (II/32)
