hetilap

Végül szerencsésen túlélte a kemény évet, ám ha nem tudják kitölteni a továbbra is vészesen tátongó sokmilliós finanszírozási lyukat, nem sok esély van, hogy a műszerek tovább pásztázzák a világűrt.
A földönkívüli intelligenciakutatás 1959-ben, tizenkét évvel az új-mexikói Roswellben lezajlott titokzatos események után kezdődött. A csillagászok ekkor álltak elő az ötlettel, hogy ha már mindent le lehet hallgatni, akkor az űrt se hagyjuk ki. Így hát megindult az idegen elektromágneses jelek utáni hajtóvadászat. NASA-alapokból komoly kutatások és vizsgálatok készültek, és persze hamar a Szovjetunió is csatlakozott.
Az amerikai Kongresszus által pénzkidobásnak ítélt és elvetett Nagyfelbontású Mikrohullám-vizsgálat terveiről a SETI fújta le a port. A Microsoft-alapító Paul Allentől kapott 25 millió dolláros adományt ügyesen kezelve negyvenkét űrantennát telepítettek (a tervek szerint 350-re akarták gyarapítani a készletet, de ez immáron kétségessé vált).
Az állami megszorítások arra kényszerítették a Kaliforniai Egyetemet, a teleszkópos projekt fő támogatóját, hogy visszavonja támogatását. Emiatt kellett leállítani a teleszkóparmadát tavaly. A negatív fejlemények után az akkori igazgatónő, Jill Tarter kijelentette, hogy a leállás akár végleges is lehet. A The Sunday Telegraph-nak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a program „komoly veszélyben van! Igyekszünk addig elérni, ameddig a takarónk engedi, de sajnos közeleg az idő, mikor a SETI már nem használhatja többé azon teleszkópokat, melyeket maga állított csatasorba”.
Tarter lemondott igazgatói posztjáról, hogy ezzel is könnyítsen a cég költségvetésén, és ezután inkább pénzfelhajtással kíván foglalkozni az intézet javára, illetve mindent megmozgat, hogy a világ értésére adja: az ufókutatás a végtelen lehetőségek terepe.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek