Aki nem tudja elképzelni, hogy milyen technikai bravúrokra lesz képes a neurológia a nem távoli jövőben, nézzen meg egy közepes erősségű science fiction filmet. Clint Eastwood már a Firefox című, 1982-ben készült filmben a gondolataival irányított egy high tech harci repülőt. A Mátrix trilógia is arról szólt, hogy hogyan irányíthatja valaki saját maga távoli, duplikálódott énjét. James Cameron hollywoodi rendező a gondolattal irányítható cseretest motívumával filmtechnológiai szempontból a téma jelenlegi csúcspontját valósította meg a 2009-es Avatarban. Hollywood fantáziája azonban nagyon sokszor reális alapokra épül: nem újdonság ugyanis, hogy a hadseregek már évtizedek óta próbálják az agykutatás eredményeit hadászati célokra alkalmazni.
A napokban látott napvilágot a brit Royal Society jelentése, amely szerint már a közeljövőben megvalósulhat, hogy az agy-számítógép interfészeken keresztül a katonaság drónokat és más hadi eszközöket lesz képes gondolatokkal vezérelni. Az agy-interfész technológiát korábban elsősorban orvosi kutatások során alkalmazták, amelyek segítségével művégtagok mozgatását szándékozták lehetővé tenni. Ez az új technológia azonban hamar a hadászati fejlesztések vonzásába került. Miguel Nicolelis csapata például a durhami Duke Egyetemről (Észak-Karolina) 2007-ben egy olyan rendszert szabadalmaztatott, amely egyértelműen fegyverek gondolat általi irányítására is alkalmas.
2008 nyarán az Egyesült Államok hadserege négymillió dollárt adott a University of Californiának (Irvine-ban), hogy a „szintetikus telepátiát" kutassák, bár azt állítják, hogy a technológia azoknak is segíthet, akik lebénultak. Ugyanebben az évben az amerikai hadsereg támogatott egy projektet, amely az emberi gondolatok megfejtésére irányult. Ugyancsak 2008 nyarán ismertté vált, hogy az amerikai Northrop Grumman konszern olyan távcsöveken dolgozik, amelyek a fejlett optikát kombinálják az agyhullámokkal, hogy a tudatalatti jelzésekre villámgyors reakciókat tegyenek lehetővé.
2012. 02. 17. (XVI/07)
