A kémiai IgNobelt idén a kanazavai japán egyetem munkatársa, Hirose Jukió vihette haza, amiért hosszas kutatómunkával kikövetkeztette, hogy az általa megfigyelt bronzszobrokhoz miért nem vonzódnak a galambok. Már-már a rögeszmével határos, aprólékos tudományos vizsgálata fejében az irodalmi Bolond-Nobelt John Trinkaus vehette birtokba. A New York-i Zicklin School of Business munkatársa csaknem 80 alkalommal készített kimutatásokat a különféle közlekedési kihágásokról, így tehát arról is, hogy a gépkocsivezetők hány százaléka mulaszt el megállni egy-egy stoptáblánál. Az idei gazdasági Bolond-Nobelt Lichtenstein állam tudhatja a magáénak, minekutána törvényes keretek között lehetővé tették, hogy az egész ország területe bérbe vehető legyen céges megmozdulások, barmicvók, közösségi rendezvények és esküvők céljából. A fizikai IgNobel pedig egy ausztrál kutatócsoport dicsőséglajstromát gyarapítja ezentúl, mivel kimutatták az állatnyúzásokhoz szükséges felületenkénti izomerőmennyiség mértékét. (Origo)
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »