A matematikus – másodállásban bártulajdonos – érdeklődését a nyolcvanas évek egyes irányzatai keltették fel, ahol a zenei élmény fokozása érdekében homokot vagy festéket vittek a lemezre. A CD-n levő, szemmel nem látható apró mélyedések összessége egy számítógépes kódot eredményez, melyet a lejátszó lézersugara visszatükröz. A kód azután elektromos jellé, majd hanggá alakul át. A lemezek felületének megváltoztatása így változást eredményez a hangzásban is. Mivel a baktériumok és gombák a mikro-és nanoszkopikus tartományban élnek és alkotnak, velük sokkal egyszer?bben megváltoztathatók a lemez apró barázdái, mint például karcolással. Növekedésükhöz pedig elég egy kis malátakivonat a felületre. Az egész felfedezés tulajdonképpen véletlenül történt, amikor Jones összesörözte egyik CD-jét, amely aztán "begombásodott". A lemez nem ment tönkre, ugyanakkor váltakozó hangfekvésben, apró háttér-staccatókkal játszotta le a számokat. Így született meg a direkt tenyésztés – joghurtot a lemezre – ötlete. Vigyázat! Mielőtt tönkretennéd a hifit, kérd ki orvosod vagy gyógyszerészed tanácsát!
(www.news.com.au)
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »