202 évvel ezelőtt, 1815. június 18-án győzte le Wellington hercege Bonaparte Napóleont. Waterloo fordulópontot hozott – beköszöntött a béke, prosperitás és fejlődés időszaka Európában. Bonaparte csillaga leáldozott, az Első Francia Császárság megszűnt. A franciákkal folytatott 100 éves viszálykodásból Anglia került ki győztesen – ezzel a 19. század „Anglia évszázada” lett. Milyen ember volt az akkori világ két legnagyobb hadvezére, Napóleon és Wellington? Min mentek keresztül ők, parancsnokaik és kato­náik? És milyen messzemenő következményei lettek a világtörténelem egyik legismertebb ütközetének? Bernard Cornwell segít bepillantani ebbe a kétszáz éves történetbe nemrégiben (angolul) megjelent könyvében: Waterloo – The History of Four Days, Three Armies and Three Battles (Waterloo – Négy nap, három sereg és három ütközet története).

2017. május 29-én, hajnali 3 óra tájban otthona közelében letartóztatták Tiger Woodsot, minden idők egyik legjobb golfozóját. Az autójában az út közepén aludt, amikor egy rendőr rátalált. Woods azt állítja: nem tudta, hogy az orvosa által felírt gyógyszerek ilyen módon hatnak a szervezetére. Azt, hogy valójában mi történt, a július 5-én esedékes pert követően fogjuk megtudni, ám az már most világos: a legendás sportoló súlyos krízisen megy át éppen, amiből minden bizonnyal megtépázott hírnévvel kerül ki.

Furcsa „dokumentumfilm” készült az ember és a földönkívüliek állítólagos kapcsolatfelvételéről a közelmúltban. A tényeket, összeesküvés-elméleteket és az okkultizmussal határos eszméket vegyítő alkotás olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek szerint ha a témával kapcsolatos információk birtokában lennénk, megrendülne a jelenlegi világrend. A nullponti energiarendszerek elterjedésével képessé válnánk egy „evolúciós ugrásra”, amelynek eredménye a „transzhumán”, emberfeletti ember megjelenése lenne. Azonnal kifejlesztenénk a mesterséges intelligenciát, drámaian meghosszabbítanánk az emberi életkort, a humán-gép hibridek uralkodó osztálya venné át az irányítást a bolygón, beindulna az idegen civilizációkkal való intergalaktikus kereskedelem, és így tovább. A hatalmi erőegyensúly fenntartásában érdekelt csoportok azonban ezt nagyon nem akarják - néhány a film főbb állításaiból.

Mi értelme van a 21. században egy 19. században íródott regényt olvasni? Nemhogy internet, de még televízió és rádió sem létezett akkoriban. Nem voltak telefonok, az emberek gyalogosan, lóháton, vagy lovaskocsival közlekedtek. A Facebook és az Instagram, a Star Wars és a Marvel, az űrutazás és a mesterséges intelligencia korában mitől lenne releváns Charles Dickens és a viktoriánus Anglia világa?

A liberalizmus filozófia, világnézeti alapelv, illetve politikai, gazdasági és szociális gondolat is egyben. Honnan ered ez az eszme, amelynek modern formája dominálja a nyugati világ gondolkozásmódját? És mik az alapvető különbségek a klasszikus liberális értékrend és a modern liberalizmus között? Hogy választ kapjunk a kérdéseinkre, először a 17. századba kell visszautaznunk, hogy megismerkedjünk „a liberalizmus atyjával”, John Locke-kal.

Március 23-án kerül a magyar mozikba A szépség és a szörnyeteg klasszikus tündérmese legújabb feldolgozása. A Disney ezúttal egy élőszereplős musicalben kelti életre a klasszikus mesét. A nyíltan homoszexuális rendező, Bill Condon azonban nem tudta megállni, hogy ne tegyen bele egy meleg mellékszálat is a filmbe. Egy másik Disney-animációban pedig épp a napokban láthattak a né­zők először férfiak között elcsattanó szerelmes csókokat.

Amikor Steve Chen 2005-ben kilépett a Facebookból, mindenki őrültnek tartotta. Az akkoriban hihetetlen fejlődésnek indult közösségi portál egyik első alkalmazottjaként részesülhetett volna a Facebook azóta legendás sikeréből. Csakhogy a tajvani programozó nem volt őrült. Ő lett ugyanis a világ legnagyobb videómegosztó oldalának, a YouTube-nak az egyik alapí­tója, aki cégét később 1,65 milliárd dollárért adta el a Google-csoportnak. A videomegosztó – a Google után – az internet legforgalmasabb weboldala. Nézzük meg, hogy 11 évvel a létrejötte után mik az aktuális trendek a YouTube-on, és hogy mi mindenre használjuk!

Az „ezredfordulós gondolkodásmód” (Millennial Mentality) először a 2000 környékén született generációra volt jellemző, mára minden korosztályra hatással van. Ennek fő okai az okostelefonok világméretű elterjedése, a lassan mindenhol elérhető, hipergyors internetkapcsolat és a közösségi hálózatok forradalma. Lehet nem szeretni, tiltakozni ellene, de e világtrend hihetetlen mértékben változtatja meg környezetünket és a kapcsolataink dinamikáját. Megváltoztatta azt, ahogyan kommunikálunk, tanulunk, utazunk, szórakozunk. Berobbant az otthonainkba, a munkahelyeinkre, a közszférába, a médiapiacra és a vallási közösségekbe. De melyek ennek az „új embertípusnak” a jellemzői?

A BBC idén megjelent hatrészes minisorozata a Háború és béke immár nyolcadik film-adaptációja. Lev Tolsztoj monumentális regényének új feldolgozása óriási sikert aratott (IMDb: 8.2, Rotten Tomatoes: 81%). Mi a titka annak, hogy a Háború és béke – 150 évvel az első megjelenése után is – ennyire népszerű? Van-e és ha igen, akkor mi a relevanciája a ma élő emberek számára ennek a monumentális világirodalmi remekműnek?

„Az »üldözés« nem a megfelelő szó annak leírására, hogyan bánnak a keresztényekkel egyre több muszlim országban. Ez már vallási tisztogatás, kulturális genocídium — ami már emberiség elleni bűntett. Ma ez történik Irakban, Szíriában, Nigéria egyes részein, Egyiptomban, Szudánban, Szomáliában és Pakisztánban. Az iszlám szélsőségesek célja a totális iszlamizáció és Irakban — ahol egy évtizede még az arab világ egyik legnagyobb keresztény közössége virágzott — ehhez a célhoz már nagyon közel járnak” — mondja Nina Shea, a washingtoni székhelyű Hudson Vallásszabadság Központ igazgatója. (Cikkünk első része a Hetek 2016. augusztus 12-i számában jelent meg Eltűnhet a közel-keleti kereszténység? címmel)

A fizikai üldözések, a radikális iszlám, a muzulmán többséget szolgáló diktatúrák és a Nyugat passzivitása következtében a kereszténység lassan, de biztosan eltűnik a Közel-Keletről. Pedig nekünk, nyugatiaknak felbecsülhetetlen a kulturális tartozásunk a térségben élő keresztények felé. Krisztus első követői is „keleti keresztények” voltak. Imaházaik közel kétezer évvel ezelőtt épültek – amikor Európa még a pogány vallások földrésze volt. A keresztények jelenléte a Közel-Keleten hatszáz évvel előzi meg az iszlám megjelenését. A folyamatos diszkrimináció és a fizikai üldözések ellenére is mindeddig folytonos volt a jelenlétük a Földnek ezen a pontján. Didier Martiny francia rendező az ARTE francia csatornán sugárzott dokumentumfilmje a keleti kereszténység modernkori hanyatlását dolgozza fel.

Múlt heti számunkban írtunk a multikulturalizmus történetéről. Az Európai Unióban mára a multikulturalizmushoz való viszonyulás a tolerancia és a progresszivitás fokmérője lett: eszerint egy társadalom számára az az előnyös, ha demográfiai, kulturális és vallási területen minél inkább egyfajta pluralizmus valósul meg.

Az első, bevándorlással kapcsolatos korlátozó törvényt az angol parlament hozta 1905-ben. Az Aliens Act célja az volt, hogy lelassítsa az üldözés elől menekülő kelet-európai zsidóság beáramlását a szigetországba. Anglia akkori miniszterelnöke, Arthur Balfour szavaival egy ilyen törvény hiányában az angol „nemzetiség nem lesz többé ugyanaz – nem az lesz, aminek mi szeretnénk látni a következő nemzedékekre”. Azóta is zajlik a vita arról, vajon a sokszínű etnikai, kulturális és vallási összetétel milyen hatással van egy nemzetre.

„Hét évvel ezelŐtt a világ elvesztett egy csodálatos művészt és humanitárius aktivistát, aki elkötelezetten próbált segíteni a szükségben levő gyermekeknek a világ minden pontján. Rajongói inkább a tőle kapott sok fantasztikus ajándékra emlékeznének, mint arra, ahogyan ismét sárba tiporja a nevét a bulvársajtó. Michael épp oly ártatlan ezekkel a vádakkal szemben a halálában, mint életében volt” – így reagáltak Michael Jackson hagyatékának őrizői, miután a napokban egy rendőrségi jelentés került napvilágra a pop királyáról.

A genderideológia szerint az ember biológiai szexualitása nem meghatározó tényező a nemi identitás kialakulásában. Sokkal fontosabb a szexuális orientáció, hogy az egyén milyen neműnek érzi magát. Más szóval, ha valaki férfi nemi szervvel születik, attól még - műtéti beavatkozások nélkül is - nyugodtan élhet nőként, akár ideiglenesen, akár egy egész életen keresztül. A genderideológia tehát a homoszexuális identitást és életmódot igazolni kívánó elmélet, amelynek kultúrtörténelmi előzményeiről előző heti számunkban írtunk. (A gendermozgalom ősi eredete. Hetek, 2016. június 3.) De hogyan jelenik meg mindez a gyerekeknek szóló tömegkultúrában?

Reginald Fessenden nem csupán a keresztény rádiózás, de maga a rádiózás egyik korai úttörője volt. Kezdetleges eszköze segítségével hatalmas megdöbbenést okozott az Egyesült Államok keleti partja mentén elhaladó hajósoknak. A morze-jelekhez szokott tengerészek egyszer csak Fessenden hangját hallották meg, aki a Názáreti Jézus születésének történetét olvasta fel Lukács evangéliumából. A massachusetts-beli Brant Rockból sugárzott adásban a feltaláló hegedült is, a felesége pedig Händel Messiás című oratóriumából énekelt el egy dalt.

Előző héten bemutattuk, hogyan alakult ki az Egyesült Államokban a keresztény rádiózás (A háztetőkről hirdetik. Hetek, 2016. május 6.) Ez a gospelzene stílusirányzatokon átívelő hatásaihoz hasonlóan jelentős befolyással volt a műfaj fejlődésére, és új rétegeket is a rádió mellé ültetett. Sorozatunk második részében a napjainkban működő legnagyobb keresztény rádiós szolgálatokkal foglalkozunk. Milyen modellek alapján működnek ezek a rádióadók? Milyen alapelvek és missziós célkitűzések mentén szerveződnek? Melyek a fő műsoraik? Kik a ma élő legismertebb rádiós személyiségek? Mekkora és kik teszik ki a keresztény rádiók hallgatóságát?

Hogyan pozícionálja magát az egyház ebben a posztmodern világban? Milyen kulturális nyelvezettel lehet a legjobban kommunikálni az evangélium üzenetét? A kereszténység egyáltalán tud-e kúl lenni a 21. században? (Az angol „cool” szó már bevett szleng a magyar fiatalok körében is, jelentése: vagány, menő, sikkes). Ahhoz, hogy releváns tudjon maradni, a kereszténységnek nem éppen kúlnak kellene lennie?

Egyre valószínűbb, hogy Donald Trump lesz a republikánusok jelöltje az amerikai elnökválasztáson. A szókimondó milliárdos ellentmondásos figura. Neve Amerikában a siker és a luxus szinonimája, kritikusai szerint azonban a családi örökség nélkül nem sokra vitte volna, ráadásul attól sem riad vissza, hogy a maffiával üzleteljen. Kicsoda valójában Donald Trump?