Kolumbusz napfogyatkozása, amit a felfedezo nyugodtan és tudós ismeretek birtokában fogad, nem úgy az igen megrémült indián törzs tagjai Kép: MCsE

A IV. század folyamán, a konstantini fordulat után hivatalossá váló egyház a külső helyzetében bekövetkezett alapvető változásokkal párhuzamosan jelentős belső szellemi átalakuláson ment keresztül. Az állammal kötött szövetség nyomán mindinkább az államtól kezdték várni az anyagi téren történő gyarapodást, sőt az egyházi élet finanszírozását éppúgy, mint a kereszténység nagymérv? elterjesztését, létszámbeli növekedésük biztosítását. S e várakozásukban nem is kellett csalódniuk. Már a Római Birodalom uralkodói is hatalmas birtokokkal, nagy érték? ingatlanokkal és egyéb anyagi juttatásokkal látták el a IV. századtól kiformálódó katolikus egyházat. Nagy Theodosius 380-ban kiadott rendeletével kezdődően pedig, amelyben kötelező államvallássá tette a katolicizmust, az egymást követő császárok hatalmas tömegeket tereltek be hatalmi szóval az egyházba. Azon persze nem lehet csodálkozni, ha az ily módon belső indíttatás nélkül csatlakozott hatalmas tömegek, amelynek tagjai az egyházi vezetés minden szintjére bekerültek, jelentősen elpogányosították az egyház szellemi arculatát.

Európa belső határai kulturális és szellemi tekintetben hosszú évszázadok, sőt évezredek óta meglepő folytonosságot mutatnak. Amikor i.sz. 395-ben a két császári testvér, Honorius és Arcadius között megtörtént a Római Birodalom két részre osztása, valószínűleg nem gondolták, hogy a kontinens e kettéválasztása ennyire hosszú életűnek bizonyul majd.

Ha valaki azt kérdezné, hogy az év számos ünnepe közül melyik az, amely a legszélesebb tömegeket képes megmozgatni, s amelyre az emberek messze a legtöbbet hajlandók költeni, a válasz kétségkívül a karácsony lenne. Széles kör? elfogadottsággal rendelkezik, tekintélye szinte megkérdőjelezhetetlennek tűnik. Ha ez így van, akkor hogyan lehetséges, hogy a reformáció kori Angliában mégis eltörölték mint ünnepnapot, s egyszer? munkanappá nyilvánították? S épp azok a protestánsok, akik kortársaik közül a legbuzgóbban forgatták a Bibliát. Mert hisz sokak előtt máig úgy ismeretes a karácsony, mint Jézus születésnapjának ünnepe. S a kérdés innentől kezd érdekessé válni. Mert ha e nap nem Jézus születési dátuma, akkor vajon milyen ünnepet ülünk meg valójában?

1517. október 31-én egy addig ismeretlen szerzetes hitújítást követelő tételeket szögezett ki a németországi Wittemberg vártemplomának kapujára. Hogy ekkor az addigiakhoz képest valami minőségileg új kezdődött, azt a későbbi századok egyértelműen és egybehangzóan bizonyították, s így mindmáig ezt az eseményt tekintik – Kolumbusz nevezetes fölfedezésével együtt – az Újkor kezdetének.

Jeruzsálem. A várakozó város