Magyarország EU-hoz való csatlakozásának sikere nagy mértékben az ország gazdasági állapotának stabilitásától, a gazdasági fejlődésben elért színvonalától függ majd. A rendszerváltás kezdeti nehézségei és az akkori, ma már egyértelműen látható, számos hibás gazdaságpolitikai döntés következtében az évtized elején a gazdasági egyensúly megrendült, amit az 1995. évi Bokros-csomag általában véve sikeresen korrigált. A gazdaság stabilizálódása 1997-től kezdve fokozatosan lehetővé tette erőteljesebb fejlődését, aminek része az EU tagországaival folyó gazdasági kapcsolatok további szélesítése és mélyítése, s ezzel egyidejűleg az EU gazdasági folyamataihoz és ciklusaihoz való még erőteljesebb kapcsolódás. Hogy ez a folyamat meddig jutott el, s a magyar gazdaság mennyire tekinthető már az EU többé-kevésbé szerves részének, azt különböző szempontok alapján lehet szemügyre venni. A kép sokoldalú, és bizonyos szempontokból ellentétes következtetések is levonhatók.