A pünkösd miatt lerövidült kereskedési héten a börzék nem sok izgalmat tartogattak a befektetők számára. Az árfolyamok alig-alig mozdultak el, Amerikában egy százalék körüli csökkenést mutatott mind a Dow Jones, mind a NASDAQ, az S&P500 értéke változatlan szinten maradt. Nyugat-Európában ezzel szemben enyhe emelkedést tapasztalhattunk, Frankfurtban egy százalékkal, Londonban és Párizsban mérsékeltebben, 0,15, illetve 0,3 százalékkal nőttek az árak. Igen gyenge forgalom mellett 2,88 százalékot süllyedt a BUX-index értéke, újra a 9000 pontos szint alá süllyedve (8971) a csütörtöki zárásra. A blue chipek közül a Mol vitte a prímet az esésben, közel 7,5 százalékkal olcsóbbá válva az előző heti nagy vevő eltűnése után. Nem jártak sokkal jobban a Richter részvényesei sem, a gyógyszerpapír 6,6 százalékot vesztett értékéből. Folytatódott az eladási hullám a Borsodchem papírjainál is, újabb 5,38 százalékos csökkenést eredményezve. Az előző heti szárnyalás után visszafordult a technológiai részvények papírjainak a jegyzése is: az Antenna Hungária 7, a Synergon 2,5 százalékkal lett olcsóbb. Jelentősebb emelkedést csak az újra a spekulációs láz középpontjába került Humet tudott felmutatni 6,5 százalékos drágulásával. A kedvező hazai makrogazdasági mutatók ellenére úgy tűnik, kikerült a BÉT a külföldiek érdeklődésének középpontjából, a külföldi tőzsdék iránymutatására várva igen csendes kereskedés jellemezte a hetet.

Az amerikai tőzsdék vegyes képet mutattak a héten, csakúgy, mint a megjelent makrogazdasági adatok. Az inflációs adat a vártnál kedvezőbben alakult, megugrott viszont a kiskereskedelmi értékesítés növekedése, és ismét rekordhiányt mutat a fizetési mérleg. A Dow Jones kis ingadozások után 1,4 százalék plusszal zárt, míg a NASDAQ a keddi –2,5 százalékos megingás után szerdán újra történelmi rekorddal zárta a kereskedést. A frankfurti tőzsde közel két százalékos emelkedéssel díjazta a vártnál kedvezőbb német GDP-adatot, míg a BUX értéke az utóbbi hetek meredek emelkedése után 0,5 százalékkal került alacsonyabb szintre előző heti záróértékénél. Újra negatív hírek kapcsán került a középpontba a Mol részvénye: a kormány bejelentette, hogy január elsejétől nem lesz gázáremelés, júniustól pedig csak 12 százalékos emelés lesz, ez pedig igen érzékenyen érinti a gázüzletág eredményességét. A bejelentés hírére a papír azonnal 8 százalékot veszített értékéből, emiatt 10 percre fel is kellett függeszteni kereskedését. Szép profitot hozott azonban az OTP-részvény, a hét elején 14 ezer forintot is elért a papír. A kisbefektetők a jegyzésből származó részvényeiket értékesítették, s mivel ez eladási hullámot váltott ki, ezután újra erősödött a papír, heti szinten 6,4 százalékos emelkedést eredményezve.

Úgy tűnik, a "Christmas-rally" jelenség – a már évek óta megszokott év végi részvénypiaci áremelkedés – előretolódott az idén. Az amerikai részvénypiacok általános emelkedése mellett folytatódott a NASDAQ szárnyalása – az internetrészvényekkel súlyos index közel hét százalékot emelkedett az elmúlt egy hétben. A gazdasági miniszter váltás nem rendítette meg a tőzsdét, sőt a kedvező nemzetközi tendenciáknak, valamint a vártnál jelentősen kisebb fizetési mérleghiánynak köszönhetően a BUX értéke hét százalékot emelkedett az elmúlt egy hét alatt, áttörve a 8000 pontos lélektani határt, éves csúcsán zárva a csütörtöki kereskedést.

Az amerikai részvénypiacokon kisebb korrekció következett be a héten: a Dow Jones értéke gyakorlatilag nem változott. A további kamatemelési félelmeket jelzi, hogy a harmincéves kamatok további 0,1 százalékkal emelkedtek, s újra elérték a 6,3 százalékot. Az európai tőzsdéken kismértékben csökkentek az árak. A BUX értéke meglehetősen eseménytelen hét és szűk sávban mocorgás után a csütörtöki felpezsdülésnek köszönhetően az előző heti záróértékéhez képest közel három százalékkal emelkedett.

Az amerikai részvénypiacokon a hálaadás miatt rövidebb héten alacsony forgalom mellett valamelyest mérséklődtek az árak, kivéve a technológiai részvények indikátoraként jegyzett NASDAQ indexet, amely folytatta szárnyalását, s ezzel újabb történelmi magasságokat ért el. A szerdán megjelent makrogazdasági mutatók még mindig igen erős amerikai gazdaságot jeleznek, a jelentős GDP-emelkedés és a munkanélküliség csökkenése tovább erősítheti a túlfűtöttség "rémét", amire a 30 éves kamatok további emelkedése is mutat. Az európai tőzsdék kisebb korrekció után újra jelentős emelkedésnek indultak, elsősorban a telekommunikációs és informatikai szektorok papírjainak köszönhetően. Friss hazai vállalati hírek hiányában csökkenő forgalom mellett ereszkedett a BUX index értéke, amely 7386 ponton 2,64 százalékos csökkenéssel zárta a hetet. Bár a Mol-papírral kapcsolatban különösebb negatív hír nem látott napvilágot, a gázárképlet miatti bizonytalanság következében újra a külföldi eladók uralták az óriáscég piacát. Így jelentős forgalom mellett újra 5000 forint alá került 4,4 százalékot veszítve értékéből. A Matáv esetében szintén megjelentek a külföldi eladók, itt azonban inkább az utóbbi hetek jelentős emelkedésének köszönhető profit realizálásáról volt szó. Ellenkező volt a tendencia a legnagyobb magyar bank, az OTP, illetve a Richter papírjainak piacán. A külföldi vásárlásoknak köszönhetően az előbbi papír csak a BUX-nál kisebb mértékben esett, míg a gyógyszergyári részvény még emelkedni is tudott. Felvásárlási pletykák bukkantak fel újra a Prímagáz részvényével kapcsolatban, melynek ára ennek hatására 7,5 százalékot emelkedett. A francia többségi tulajdonú cég ugyanis minden más leányvállalatát felvásárolta és kivezettette a tőzsdéről, s ennek lehetősége most újra lázba hozta a spekulánsok képzeletét. Sikeresen lezajlott a csütörtöki zártkör? Borsodchem aukció, amelyen az ÁPV Rt. részvénypakettjét kínálták eladásra, s ahol 7589 forintos átlagáron 480 ezer darab részvény került értékesítésre.

Az amerikai jegybank újabb 25 bázispontos kamatemelése sem törte meg a részvénypiacok lendületét, a Dow Jones és az S&P 500 2,7 százalékos emelkedése szinte eltörpült a technológiai szektor szárnyalása mellett, amely történelmi rekordokat döntögetve több mint 3,5 százalékkal zárt magasabban előző heti értékénél. Szárnyaltak az európai indexek is, a francia tőzsdeindex is naponta újabb rekordokat állított fel. A külföldi tőzsdéken tapasztalható optimizmus uralta a magyar részvénypiacot is, a BUX ennek köszönhetően – rég nem látott forgalom mellett – 7587 pontig emelkedve 4,3 százalékos emelkedést produkált.

Vegyesen mozogtak az amerikai részvényindexek: míg a technológiai papírok indexe tovább folytatta száguldását több mint négy százalékot emelkedve egy hét alatt – egyszersmind újabb történelmi csúcsokat döntve –, a Dow Jones egy árnyalatnyival előző heti záró szintje alá csökkent. A BUX az előző heti 7 százalékos növekedés után konszolidálódni látszott, fél százalékos emelkedéssel zárta a hetet.

A Dow Jones a hét nagy részét a 10300-10400 pontos sávban töltötte, a piacon a bizonytalanság volt a legjellemzőbb, a vegyesen alakuló cégeredmények és a hol jobban, hol kevésbé előtérbe kerülő kamatemelési várakozások mozgatták a piacot. Lapzártánkkor azonban innen kitörve jelentős emelkedésnek indultak az indexek a délután napvilágot látott igen kedvező GDP-növekedésnek köszönhetően. A 30 éves államkötvények hozama valamelyest csökkent, bár kedden kétéves csúcsot döntve hajszál híján elérte a 6,4 százalékot. A nyugat-európai részvénypiacok követve az amerikai trendet 2,5-3,5 százalékos emelkedést könyvelhettek el, s a hazai index is 2,61 százalékos emelkedést produkált. A pénteki nap sztárja a Mátáv volt, napvilágot látott ugyanis az a hír, miszerint a Deutsche Telekom, a cég egyik tulajdonosa megvette a két mobilszolgáltató kisebbségi – 49 százalékos – részesedését, melyre a Mátávnak igen kedvező áron vételi opciót biztosít. Ez a mobilszolgáltatók jelentős növekedési potenciálja miatt jelentősen növelheti a távközlési óriás értékét, a papír ára 7,2 százalékos emelkedéssel honorálta ezt. A Mol a héten jelentette be hároméves üzleti stratégiáját. Bár a stratégia hosszú távon jónak ígérkezik, azonban nyitott kérdés maradt az INA-akvizíció, a további részesedés vásárlása a TVK-ban, valamint a gázárképlet megváltozásának időpontja. A befektetők így továbbra sem fordultak a cég részvényei felé, amely így 1,25 százalékkal olcsóbb lett. Sikeresen zárult az OTP jegyzése, a papírok jelentős túljegyzés mellett 9900 Ft-os áron keltek el. A kisbefektetők a részükre felkínált pakettet hatszorosan jegyezték túl, az ÁPV Rt. az eredeti 60 ezer darab mellé további 90 ezer darab részvényt biztosít részükre. A viszonylag alacsony kielégítési hányadnak is köszönhetően a papír – jelentős külföldi érdeklődés mellett – közel 5 százalékot emelkedett egy hét alatt.

A pénteken megjelent – a várakozásoknál 0,5 százalékkal magasabb – amerikai termelői árindex a mélybe taszította mind az amerikai, mind az ázsiai és európai tőzsdéket. A Dow Jones ipari index átmenetileg a 10 ezer pontos lélektani határ alá is ellátogatott, innen azonban korrigálni tudott, nem utolsósorban a várakozásokkal megegyező fogyasztói árindexnek és a megjelent kedvező vállalati eredményeknek köszönhetően. A piac várhatóan továbbra is ideges marad, a 30 éves államkötvények hozama tovább emelkedett, és erősen valószínűsíthető egy novemberi újabb kamatemelés. A BUX értéke egy háromszáz pontos hullámvasút után gyakorlatilag változatlan a múlt csütörtöki záráshoz képest. A Mol körüli nyilatkozatháború folytatódott, bár valamelyest csendesedett a héten, árfolyama a 4400 forintos mélypont után 4800 forintig emelkedett. A Synergon árfolyama két nap egymás után 15 százalékos esést produkált, kiérdemelve ezzel a papír tőzsdei kereskedésének felfüggesztését, miután a cég vezetése figyelmeztette befektetőit, hogy a cég várhatóan csak a mérsékeltebb elemzői eredményvárakozásoknak fog tudni megfelelni. Közel 7 százalékot emelkedett a Rába-részvényeinek árfolyama annak a hírnek köszönhetően, miszerint egy stratégiai befektetőnek vételi opciója van a részvények 65 százalékára 11,75 dolláros árfolyamon. Mérsékelt érdeklődés mellett zajlott az OTP-részvényeinek jegyzése, a kisbefektetőknek felajánlott 60 ezer darab részvényt hamar túljegyezték, a csütörtöki zárásra akkor kerül sor, ha a további 340 ezer darab részvény is lejegyzésre kerül, egyébként pénteken is lehet még jegyezni.

Csökkenő árak jellemezték az amerikai részvénypiacokat a héten, a vezető indexek 2-3,5 százalékot veszítettek értékükből. A legkevesebbet a hét közben történelmi rekordmagasságot is döntő NASDAQ-index esett, mivel az Intel várakozáson alul teljesített. A pénzügyi szektor papírjait a pénteken megjelenő termelői árindex kapcsán újra előtérbe kerülő kamatemelési félelmek sújtották. Az amerikai piac által megadott hangulat magával húzta mind a nyugat-európai, mind a távol-keleti tőzsdéket. A BUX, továbbra is alacsony forgalom mellett, heti kétszázalékos veszteséget könyvelhetett el. A héten megjelent hazai makrogazdasági mutatók – az inflációs adat és az államháztartási hiány – egy árnyalatnyival rosszabbak voltak a várakozásoknál, mégsem elsősorban ezek a hírek határozták meg az árak alakulását. A Mol továbbra is lefelé tartó csatornában maradt, a gázárképlet bevezetéséről szóló szavazás újabb elhalasztása további eladói nyomást gyakorolt a papírra, amely így újabb öt százalékot veszített értékéből. A legnagyobb volatilitást kétségtelenül a Richter árfolyama produkálta a héten: a múlt heti 9 ezer 730 forintos záróárról előbb 11 ezer 170 forintig emelkedett, innen 10 ezer 100 forintig csökkent, azonban így is 3,8 százalékot kerestek a héten tulajdonosai. Örülhettek a NABI tulajdonosai is, a részvény értéke 3,15 százalékot javult az új technológiával előállított buszaira érkezett megrendelésekről szóló híreknek köszönhetően. A jövő héten zajlik a tb-alapok OTP-részvényeinek értékesítése. A részvények az OTP Értékpapír Rt. és a CAIB Értékpapír Rt. fiókjaiban, illetve a banki fiókhálózatban jegyezhetők, a kisbefektetők 40 darab részvény erejéig 700 forinttal olcsóbban juthatnak a részvényekhez, az így jegyzett részvények azonban december 13-ig elidegenítési tilalom alatt állnak.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED keddi ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat, bár továbbra sem zárja ki még az idén a további kamatemelést a makrogazdasági adatok alakulásának függvényében. A részvénypiac a héten ledolgozta előző heti esésének nagy részét, a legfontosabb indexek 3,5–4,5 százalékkal emelkedtek. Hasonlóan alakultak a tendenciák a nyugat-európai tőzsdéken is, miután sem a brit, sem az Európai Központi Bank (ECB) nem változtatott a kamatokon.

A történelmi rekordja közelében tartózkodó NASDAQ kivételével folytatódott a vezető amerikai tőzsdeindexek értékének lemorzsolódása, elsősorban a rekord fizetési mérleg hiánynak és a japán jegybank devizapiaci intervenciója elmaradásának köszönhetően. Utóbbi következtében a dollár folytatta gyengülését a jennel szemben, ami éreztette hatását a Nikkei index alakulásán is, amely egy nap alatt 600 pontot, közel 3,5 százalékot veszített értékéből, mivel az exportorientált japán gazdaság számára igencsak kedvezőtlen az erős jen. A kelet-európai piacok továbbra sem remekeltek, az oroszok nagy mozgások mellett folytatták a lefelé ereszkedést, a lengyeleknél szerdán bejelentett egy százalékos kamatemelés pedig szintén nem tesz jót a régió megítélésének. Folytatódott a BUX index csökkenése is, az index értéke 1,68 százalékos mérték? ereszkedés után 7000 pont alá csúszott vissza. Lecsitulni látszik az MNB körüli vihar káros hatása, tehát nem emiatt, hanem a nemzetközi visszaesések következtében esett a héten a BUX. A hét hírének azon bejelentés bizonyult, miszerint a Mol meghatározó, 19,61 százalékos részesedést szerzett a TVK-ban. A hírt a piac vegyesen ítélte meg, mindkét papír jelentős forgalom mellett és kilengésekkel mozgott, végül a TVK az előző heti záráshoz képest közel 10 százalékot emelkedett, míg a Mol ára gyakorlatilag változatlan maradt. A Matáv-nak nem tett jót a kormány azon bejelentése, miszerint az inflációcsökkentő politika kapcsán az engedélyéhez kötött áremelkedések az infláció mértékénél alacsonyabbak lehetnének csak. A hír hallatára a papír árfolyama 2,33 százalékkal csökkent az elmúlét héten. A BUX-ot jelentősen meghaladó mértékben esett a két másik blue chip, az OTP és a Richter árfolyama. Az OTP árfolyamát az előző év első félévéhez képest romló eredményesség nyomta lefelé, míg a Richter továbbra is az orosz bizonytalanság miatt, valamint a korábbi hirtelen felfutás korrekciójaként esett, mindkettő 5 százalék körüli mértékben. A forint a jegybankelnök körüli huzavona csöndesedése után előbb lassan visszafele kezdett kúszni a lebegtetési sáv erősebb széléhez közeledve, csütörtökön azonban a hó végi importszámla-kiegyenlítések által gerjesztett deviza-kereslet újra gyengítette a hazai fizetőeszköz árfolyamát.

A BUX index jelentős esést volt kénytelen elkönyvelni, a pénteken még éves csúcsot döntő index a csütörtöki zárásra közel hét százalékot veszített előző heti záróértékéhez képest, éppen csak a 7000 pontos lélektani határ felett zárva a hetet. A csökkenés kezdetben inkább a nemzetközi hangulatnak, mint a belpolitikai fejleményeknek volt köszönhető: a jegybankelnök lemondása, lemondatása körüli pletykák éreztették hatásukat mind a részvény-, mind a devizapiacon, ahol a múlt hétvégi konszolidáció után a forint újra gyengülésnek indult. Nem tett jót a piacnak a vártnál roszszabb inflációs adat sem, ami egyértelműen a csökkenő inflációs trend megfordulását mutatja. Piaci pletykák szerint a BÉT-ről kivezetett Central European Growth Fund részvényeladásai is hozzájárultak az eladási hullám elhatalmasodásához. A hét vesztese a Richter volt, több mint tizenegy százalékot zuhanva, hiszen a papír fokozottan érzékeny az orosz piaccal kapcsolatos negatív hírekre. Nem találta meg az "alját" a Mol ereszkedése sem, az új pénzügyi igazgató kinevezéséről szóló hír még átmenetileg sem tudta megtámasztani az árat, amely így további nyolc százalékot veszített értékéből. A csütörtöki nap volt az utolsó, amikor a Deák Ferenc utcai tőzsdeterem a brókerek kiabálásától volt hangos. Szeptember 17-től a határidős kereskedés is számítógépen keresztül történik, a nyüzsgéséről híres tőzsdeterem elnéptelenedik. Egy korszak lezárult. A vezető amerikai tőzsdeindexek a vegyesnek mondható makrogazdasági adatok hatására két százalék körüli esést produkáltak a héten. Kivételt a technológiai szektor indexe, a NASDAQ képezett csak, amely éves rekordot döntött a héten, és a kisebb korrekció után még mindig enyhe pluszban zárta a hetet. Az aggodalom tárgyát a hét végére már kevésbé az esetleges újabb kamatemeléstől való félelem, mint inkább a dollár/yen árfolyam három és fél éves mélypontra süllyedése jelentette. A nyugat-európai részvénypiacok mérsékelt áreséseket tapasztaltak meg. Fekete hetük volt viszont a kelet-európai térség tőzsdéinek: tizenhárom százalékos esést könyvelhetett el az orosz részvénypiac a belpolitikai feszültségeknek és a gyengülő rubelnek köszönhetően, a lengyel piacot a kedvezőtlen makrogazdasági adatok viselték meg, jelentős zloty leértékelődést vonva maguk után, egyedül a csehek tartották magukat a vártnál jobb GDP adatnak köszönhetően.

A kedvező foglalkoztatási adatoknak köszönhetően újra emelkedésnek indultak az amerikai részvényárfolyamok, a Dow Jones és az SP 500 egy, a Nasdaq két százalékot emelkedett, és a harmincéves államkötvények hozama is újra mérsékelt csökkenésnek indult. A visszatért amerikai optimizmusnak köszönhetően 3-5 százalékot emelkedtek a nyugat-európai tőzsdék is, kivéve a londoni tőzsdét, ahol a Bank of England szerdai 25 bázispontos kamatemelése az optimizmust valamelyest lehűtötte.

A pesszimizmus volt az uralkodó trend a héten mind az európai, mind az amerikai tőzsdéken. Az amerikai kamatemelés, ha kicsit megkésve is, mégis érezteti hatását, folytatódnak a további kamatemelési aggodalmak, a 30 éves államkötvény kamata újra 6,1 százalék fölé emelkedett, az irányadó amerikai index lapzártánkig közel öt százalékot veszített az előző heti záráshoz képest. A hangulat az európai börzéken sem volt kedvezőbb, 1,5–3,5 százalékos esést könyvelhettek el a héten a nagyobb nyugat-európai tőzsdék, a BUX pedig 2,9 százalékot ereszkedett egy hét alatt. Folytatódott a Mol gyengélkedése, a papír folyamatos eladói nyomás alatt 2,38 százalékkal ér kevesebbet előző heti értékénél. Ennél nagyobb mértékben estek az előző héten szárnyló blue chipek, a Matáv 4,3, a Richter 4,63 százalékot esett. A "nagyok" közül egyedül az OTP tudott gyakorlatilag szinten maradni, mindössze 0,5 százalékot esett, ami minden bizonnyal a közelgő kibocsátással kapcsolatos kivárásnak is köszönhető, hiszen a papír ára hetek óta a 10.900–11.000 forintos sávban tartózkodott. Az általános besszben (a papírok értékének csökkenő tendenciája) is voltak szárnyaló kispapírok, ezúttal a Pick, a Graboplast és a Gardénia tulajdonosai könyvelhettek el igen szép árfolyamnyereséget néhány nap alatt. Az előző héten száguldó Humet elvesztette korábbi nyereségének felét, szinte folyamatosan fel volt függesztve, mivel az esés mértéke meghaladta a tíz százalékot. A héten jelentősen gyengült a dollár jegyzése az euróval szemben, a piaci ár 1,0705 volt a csütörtöki záráskor. Csütörtökön kisebb, a fejlődő piacokon végigvonuló devizapiaci pánik volt megfigyelhető. A forint hosszú idő óta először mozdult el jelentősebben a sáv aljáról.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED 25 százalékos kamatemelése ellenére szárnyalt a Dow Jones, és így szerdán 11 326 ponttal újabb történelmi rekordot állított fel. A pozitív nemzetközi hangulatnak köszönhetően a BUX index is szépen teljesített, 7517 pontos záróértéke 5,5 százalékos emelkedést jelent az előző héthez képest. Ez mindössze két ponttal marad el a júliusban elért idei maximum értéktől.