Közben utánunk ered egy autó, és a benne ülő nagyon kedvesen visszainvitál bennünket: „a kutyák már csak ilyenek”. Később kiderül, ő a molnár felesége. Tehát ha valaki arra jár, nyugodtan vágjon át a magánterületnek kinéző telepen, vegye fel a küzdelmet a kutyákkal, ha ott vannak, és bátran nyisson be a malomba. Végtére is kincset keresni nem könnyű munka.
Ahogy belépünk az ajtón, el is ámulunk. Egy igényes kis kávézó-teázó jellegű helyiségbe toppanunk, aminek az egyik sarkában, a búbos kemencében sül a lepény. Ez az odavezető úton sorjázó májzsugorító kiskocsmák után maga a megkönnyebbülés.
A középkori malom és a hozzátartozó sütőház családi vállalkozás. A helyi pék, Moravszky József álmodta meg, és a Svájci–Magyar Együttműködési Program támogatásával készült.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2017. 11.17. (XXI/46)
