Közben utánunk ered egy autó, és a benne ülő nagyon kedvesen visszainvitál bennünket: „a kutyák már csak ilyenek”. Később kiderül, ő a molnár felesége. Tehát ha valaki arra jár, nyugodtan vágjon át a magánterületnek kinéző telepen, vegye fel a küzdelmet a kutyákkal, ha ott vannak, és bátran nyisson be a malomba. Végtére is kincset keresni nem könnyű munka.
Ahogy belépünk az ajtón, el is ámulunk. Egy igényes kis kávézó-teázó jellegű helyiségbe toppanunk, aminek az egyik sarkában, a búbos kemencében sül a lepény. Ez az odavezető úton sorjázó májzsugorító kiskocsmák után maga a megkönnyebbülés.
A középkori malom és a hozzátartozó sütőház családi vállalkozás. A helyi pék, Moravszky József álmodta meg, és a Svájci–Magyar Együttműködési Program támogatásával készült.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »