Gyönyörű hazánk helyi ritkaságai közé tartozik Kám határában a Jeli Arborétum. 1922-ben alapította gróf Ambrózy-Migazzi István a 74 hektáros kertet, ebből 13 hektáron jelenleg 300 fajhoz tartozó több ezer rododendron bokor virít. A rododendron a hangafélék családjába tartozik, magashegységekből származik (Észak-Amerika, Himalája, Kaukázus). Elnevezésük ezért a havasi származásra utaló havas-szépe, hangarózsa vagy babérrózsa.
A jeli rododendronok ezernyi színárnyalatban pompáznak. A kert mikroklímája és talaja igen kedvező, a legidősebb növény 90 éves, a legnagyobb pedig öt méter magas. Feledhetetlen látványt nyújtanak a több kilométer hosszúságban, számtalan színárnyalatban pompázó hatalmas virágzuhatagok. A sétautak páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezettek. A szubalpin és a szubmediterrán hatás együttes jelenléte az örökzöld lomblevelűek túlélésének is záloga.
Az arborétumban markánsan elkülönülő részek vannak: egyrészt a park, másrészt a tájövezetek, valamint az ezeket összekötő erdei fenyves. Az erdei fenyves fő sétálóútján haladva érjük el a Balkáni övezetet (cirbolya, simafenyő, görög jegenyefenyő), majd Kis-Ázsia kezdődik, és a Himalája tájövezetét is megtaláljuk. A tónál kezdődik Japán (pálmalevelű juhar, liliomfa), a saspáfrányok után már a „Mississippi völgye" következik.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »