Zágráb jellegzetes közép-európai település középkori óvárosával és az elegáns
Alsóvárossal. Itt él a legtöbb fiatal Európában, ennek köszönhető a horvát
főváros lüktető elevensége. Főterétől a Radicseva utcán tett séta után érjük el
a Felsővárost: érdekesség, hogy óvárosi részén az utcai világítást a mai napig
kézzel kapcsolják be. Néhány száz méteres séta után elérjük a Zágrábi Történeti
Múzeumot és a Csillagvizsgálót.
A főváros híres a természettudományi központjáról, melyet 1669-ben alapítottak:
itt látható Európa legrégebbi természettudományi egyeteme. A kulturális élet
mindig is a kávézókban zajlott, ma a legtöbb és legszebb ilyen kávéház a Bana
Jelacica téren található. Zágráb tavasszal a jazz szerelmeseit is várja:
ilyenkor a langyos estéken zsúfolásig megtelnek a teraszok.
Az Alsóváros legforgalmasabb pontja a Jellasics tér és az Ilica utca: kertvárosi
hangulatát az üde városi parkok, szökőkutak és a rengeteg gondosan ápolt kert
adja. Itt található az ősi platánokkal szegélyezett Zrinjevac, ahová a
századfordulós zenepavilont állították. A Tomislav és a Sztarcsevics téren
átsétálva megtekinthető a város gyönyörű botanikus kertje is.
Kevés európai főváros közelében található annyi változatos vidék és megóvott
természeti egység, mint Zágráb vonzáskörzetében. A város északi szélénél
helyezkedik el a Medvednica Tájvédelmi Körzet, az erdővel borított mintegy ezer
méter magas hegy: itt található az ismert síelőhely, Sljeme, ahol számos
világbajnokságot rendeztek. Három felvonó és két húzólift visz fel az 5 km-es
pályarendszerhez. Ám számos gyalogösvény is indul a szőlőtőkékkel gazdagon
beültetett dombok és gyorsfolyású patakok közt. Az erdő közepén áll Medvedgrad
vára és további érdekességek: szurdokok, barlangok, zuhatagok sokasága.
Ha marad időnk, elmehetünk még a közelben lévő Samoborba, mely egy hangulatos
városka: a hegymászásra vágyók megnézhetik a Zumberacka gora-t, ami egy gyönyörű
turistaútvonalon érhető el. A környék pedig bővölködik képeslapra illő
falvakban, kastélyokban, köztük található – a leghíresebb – a Jellasics-kastély.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »