A jegyzőkönyv közvetlen elődje egy III. Napóleon francia császár ellen írt politikai röpirat volt, melynek címe: Machiavelli és Montesquieu beszélgetése a pokolban. Ezt a munkát használta fel Matvej Golovinszkij fogalmazó, aki a cári titkosrendőrség számára készített hamis tanúvallomásokat, majd lebukását követően Párizsba emigrált. Ott írta meg 1905-ben a jegyzőkönyvet olyan konzervatív orosz politikusok felkérésére, akik II. Miklós halovány reformjait is meg kívánták akadályozni (sikerült). A The Times tudósítója már 1921-ben tételesen megcáfolta a jegyzőkönyv hitelességét, Svájcban 1933–35 között egy bírósági tárgyalás során egyszerűen zagyvaságnak bélyegezték a brosúrát, ám a náciknak szinte bibliájává vált az irat. 1964-ben az Egyesült Államok szenátusa nevezte hamisítványnak a jegyzőkönyvet. Mindezek ellenére a koholmányt a világ minden pontján ismerik, olvassák és elhiszik a mai napig.
A képregényes feldolgozás gyorsan olvashatóvá és könynyen fogyaszthatóvá (fiatalok figyelem!) teszi a könyvet. A háttér-információk megismerésében és megértésben sokat segítenek a hivatkozások és a bibliográfia, az előszót pedig Umberto Eco írta.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »