Utcarészlet Kaposvárott. Ez is Kelet-Európa Fotó: Hoffmann R.
– A város hangulatát egyrészt az eklektikus, szecessziós belváros, valamint az árnyas fákkal szegélyezett utcák határozzák meg; másrészt az, hogy már a dualizmus korában hirtelen fejlődésnek indult település vezetői virágok telepítésével igyekeztek esztétikusabbá tenni a városképet. A város valamikor ekkortájt kapta a "virágos Kaposvár" elnevezést
– Az idősebb kaposváriakban még él ez a kép, és jelezték is sokszor, hogy szeretnék visszahozni azt a valamikori hangulatot. Nem azért, hogy versenyeken induljunk, hanem azért, mert az emberek szeretnek szép környezetben élni. Az önkormányzat ebben partner: évről évre egyre többet fordítunk a városra, a parkgondozásra és a virágosításra.
– Ilyen szemet-lelket gyönyörködtető eredmény, úgy gondolom, csak széles kör? lakossági összefogással valósítható meg. Például azért, mert nemcsak létrehozni, hanem vigyázni is kell rá. Menynyire tudták bevonni a helyieket?
– Az biztos, hogy nem elég egyszer kitakarítani egy települést! A nemzetközi zsűri egy nappal korábban érkezett a vártnál, így volt egy szabad estéjük, amikor saját maguk vették nyakukba a várost, és nemcsak azt az útvonalat értékelték, ahova mi vittük őket, hanem a városról egy átfogó képet szereztek. Szóval ezt korábbról kell kezdeni. Ebben a városban hajdanán kialakult egy nagyon egészséges lokálpatriotizmus, de ezt pár évtized alatt kiirtották belőlünk: elvoltunk, mint a befőtt. Persze tudat alatt mindig ott volt, hogy büszkék vagyunk arra, hogy Kaposváriak vagyunk, és ez a mentalitás aztán hál\' Istennek elő is jött az emberekből. Abban is, hogy egyre igényesebbek lettek a környezetüket illetően. A városvezetés pedig virágvásárokat rendezett, versenyeket hirdetett az intézmények, kisebb közösségek, illetve magánszemélyek számára, kinek a legtetszetősebb a portája. Egyre többen vették ki részüket a város szépítéséből, a város alakításából. Ez a folyamat érett be most azzal, hogy arany minősítést kaptunk.
– Milyen feltételeknek kellett megfelelni ahhoz, hogy az európai virágos városok és falvak versenyén el lehessen indulni?
– Egy hasonló szempontok szerint zajló hazai versenyt kellett megnyerni. A nemzeti győztesek indulhatnak az európai döntőn. Idén 25 ezer európai település – ez összesen mintegy 40 millió lakost jelent – indult a falvak és a városok versenyén, és ebből került ki az a 11 város és 11 falu, amely a nemzetközi zsűri szigorú bírálata alapján részt vehetett a díjkiosztó gálán Franciaországban. Beszéltem az ír zsűrielnökkel a díjkiosztó után, aki azt mondta, hogy az évtizedek óta megrendezett versenyeken még soha nem volt ilyen erős a mezőny. Egyébként már az elején felhívták arra a figyelmünket, hogy a dicsőség nem azon fog múlni, hogy kinek hány virágpalántája van, hanem az építészeti és tájrendezési értékeket, a városfejlődést nézik. A döntőbe bekerült csapatok így csak öt év múltán indulhatnak legközelebb.
– Milyen további célkitűzéseik vannak?
– Ezt a szintet tartanunk kell, sőt továbbvinni: 2008-ban újból nevezünk! A dinamikus városfejlesztést a következő években is folytatni kell, ehhez európai uniós forrásokra pályázunk. Ha sikerrel, akkor az elkövetkezendő öt évben a város több részében egy teljesen új arculat fog megjeleníteni. Jelenleg több mint 100 millió forintot fordítunk évente a virágosításra, közterületek rendbe tételére, zöldterületek gondozására. A városnak számos védett fája, felújított és újonnan épült szökőkútja is van, a belvárosban sétálóutcát alakítottak ki, megszépült és virágos lett a főtér is.
– Milyen előnyöket jelenhet az Entente Florale minősítése a város számára?
– Ez nem jár virágmaggal vagy pénzjutalommal, viszont növeli az emberek életminőségét: egyszerűen szeretnek itt lenni.
2004. 09. 24. (VIII/39)
