A sokkal több idővel rendelkezők egészen a borjúpaprikásig is eljutnak – erre az ember inkább téli napokon vetemedik, még csak ősz van. Gomba- és paradicsomszezon. A főleg erdeigomba-kedvelők ezek után inkább szeletekre vágják a zsákmányt, a már puha hagymára teszik, éppen csak forgatnak rajta egyet, és kis tejszínnel felöntve frissen főzött pennére helyezik – mondjuk mindegy, hogy milyen tészta, csak olasz legyen –, és frissen reszelt parmezánnal megszórják. A paradicsomos ételek kedvelői sem teszik másként az elején – mármint a hagymára a szeletelt és hámozott paradicsomot –, utána viszont tört fokhagymával, szeletelt fekete és zöld olívával, pár szem kapribogyóval folytatják, a végén bazsalikom, oregano. Gyorsan ráöntik a tészta tetejére, és a már ismert parmezánt sem hagyják el. Szóval, tudnak élni. Nem szabad elfeledkezni azokról sem, akik kicsit több kalóriával szeretnek indítani – azaz hús nélkül semmi sem étel. A hagymára ekkor finomra darált marhahús kerül először, utána a paradicsomos változat lépései következnek, de ha valaki nem szereti a kapribogyót és olívát, az ne tegyen bele. Szóval pirítsunk hagymát, jó sokat!
(mlg)
2003. 09. 12. (VII/37)
