Az arborétum egy romantikus angolkert
A botanikus kert alapját képező kastélypark telepítése az 1830-as évektől kezdődött
el. Végső formáját a XIX. század második felében érte el. 1871-ben Vigyázó Sándor
vásárolta meg a birtokot, aki a Margitsziget parkosítását is megtervező Jámbor
Vilmost kérte fel a park elkészítésére. A kor akkori ízlésének megfelelően
romantikus angolkertet alakítottak ki: valódinak ható műrommal, vízeséssel, vízimalommal,
valamint a parkon átfolyó patakból létrehozott tórendszerrel.
A park növényállományát a magyarországi flóra mellett észak-amerikai és kelet-ázsiai
lomblevel? és örökzöld fák, cserjék alkotják, virágos, évelő és konyhakerti növényekkel:
az egyik fő nevezetesség egy idős amerikai mocsárciprus. A XIX. század főúri parkja
elképzelhetetlen volt üvegház nélkül, ezért a parkban két üvegház (trópusi és
mediterrán) várja a látogatókat. Az üvegházi gyűjteményben az otthonainkban megtalálható
növények óriási méret? változatai találhatók, és csodálatos szín- és
formagazdagságban trópusi virágok. Kiemelkedően gazdag a pálmák különböző fajai,
filodendronok, banánfélék sora. A vízmedencében látható néhány bambusztő és
papiruszsás. Az egyik oldalépületben pedig Ázsia, Amerika, Ausztrália árnyékkedvelő
növényei vannak, itt igazi különlegesség a két-háromméteres leveleket növesztő
óriás ausztrál páfrány, mely alatt akár egy felnőtt ember is elfér!
Az októberig tartó, Biblia növényei cím? élőnövény-bemutató kiállítás
bepillantást nyújt a Szentírásban szereplő növények botanikai tulajdonságaiba és
bibliai vonatkozásaiba. A magyar és angol nyelv? ismertető tablók fényképek és rövid
magyarázatok segítségével tájékoztatnak a Szentföld növényeiről, a bibliai kor földműveléséről
és kertészetéről. A sok érdekes információ közül hadd álljon itt néhány.
A gránátalmában – mely a salamoni Templom oszlopain és a főpap köntösén díszítőelemként
szerepelt – a tabló állítása szerint 613 mag van, mely megegyezik a mózesi törvény
parancsolatainak számával. Sáron rózsája a kiállítás rendezői szerint nem más,
mint egy fehér liliomfaj.
Az izsóp – amellyel a húsvéti bárány vérét felkenték az ajtófélfákra
Egyiptomban – tulajdonképpen egy fűszernövény, mely átható illata miatt a tisztálkodás
és az áldozatok kísérője volt. Jónás feje fölé árnyékot valószínűleg
ricinusnövény vetett, melyet tévesen töknek, szőlőnek vagy borostyánnak fordítanak.
Látható az a növényfaj is, melynek tövises ágaiból Krisztus töviskoronája készülhetett.
Nő itt keser?f? is, amit a páskához fogyasztottak.
Jelenleg az arborétum a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete,
amely világhír? rangra emelkedett, fontos tevékenységei közé tartozik a hazai növényvilág
veszélyeztetett fajainak védelme és szaporítása is.
Nyitva tartás: április 1–október 31-ig 7–18 óráig, november 1–március
31-ig 7–16 óráig. Jegyárak: felnőtt: 160 Ft, diák-nyugdíjas: 100 Ft, csoportos
kedvezmény van.
A park Váctól 11 km távolságra van. Megközelíthető vonattal, busszal és kerékpárral.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »