A számítógép több elemből áll, és ennek megfelelően a teljesítmény nem írható
le egy-két adattal; az összes elem együttes teljesítménye határozza meg az összteljesítményt.
Természetesen a felhasználás módja szerint egy-egy összetevőre nagyobb hangsúlyt
kell fektetni. Nézzük meg röviden, milyen öszszetevőkről is van szó. Az alábbiakban
a jellemzők leírásánál előfordulnak szakkifejezések, amelyeket tulajdonképpen nem
kell megérteni, csak annyit érdemes tudni, az adott jellemző megléte vagy hiánya
hogyan befolyásolja a teljesítményt. A vásárlásnál lehet használni ezeket a "bűvszavakat",
az eladók ebből pontosabban állapíthatják meg, mit kérünk. Vágjunk hát bele a rövid
ismertetésbe:
Processzor.
Erre mondják, hogy a számítógép lelke vagy motorja – hasonlóan az autóhoz, ahol a
motor az autó leglényegesebb eleme , de önmagában a motorral mégsem tudnánk autózni.
A proceszszorokat gyártó és típus szerint különböztethetjük meg. A világ vezető
processzorgyártója az Intel, a második (lényegesen kisebb részesedéssel) az AMD. Hétköznapi
ember számára jóformán filozófiai kérdés, melyik gyár állít elő jobb
processzort. Az Intel etalonnak számít, viszont drágább hasonló teljesítmény? riválisánál.
Korábban a processzor típusokat számmal jelölték – ki ne hallott volna a 386-os,
486-os elnevezésekről. Ma már a processzoroknak kódnevet adnak. A következő felsorolás
az Intel-processzorok "erősorrendjét" mutatja: 286; 386; 486; Pentium (ezek már
csak használtan kaphatók); Pentium MMX; Pentium Pro; Pentium II; Celeron; Xeon. Az AMD
K6-os processzor nagyjából a Pentium II-vel hasonló teljesítményű. A processzor típusa
mellett jellemző az úgynevezett órajel-frekvencia, amit MHz (megahertz)-ben adnak meg.
Minél nagyobb ez a szám, annál gyorsabb a processzor.
Alaplap. Az az áramkör, amely tulajdonképpen maga a számítógép. A processzort, a
memóriát (lásd lentebb), és egyéb kiegészítőket az alaplap "fogja össze".
Ennek megfelelően a vásárláskor olyat válasszunk, amelyik megfelelő a processzor,
illetve a többi elem számára.
Winchester (HDD vagy merevlemez).
Egy vagy több mágneslemez, amely tárolja a számítógépen futtatható programokat és
különböző dokumentumokat. Legfőbb jellemzője a tárolási kapacitás, amit
Mbyte-ban, vagy Gbyte-ban adnak meg (1024 Mbyte = 1 Gbyte). Manapság egy új gépbe
legkevesebb 2 Gbyte kapacitású merevlemezt építenek.
Memória (RAM). A proceszszor után talán leginkább ennek nagysága befolyásolja a
sebességet. A merevlemezhez hasonlóan ennek nagyságát is Mbyte-ban adják meg. Az utóbbi
években az ára jelentősen csökkent, ezért nem érdemes takarékoskodni vele.
1998. 10. 23. (II/43)
