„Nagyon bonyolult műtét volt, és fennállt annak a veszélye, hogy elveszíti a karját. Apránként kellett összerakni a csontokat, az inakat, az izmokat és az ereket. Valószínűleg elég gyorsan fel fog épülni, és egy éven belül már teljesen jól tudja majd használni a karját” – nyilatkozta a 26 esztendős Robert Kubica orvosa. A lengyel sofőr vasárnap Genova közelében egy Skoda Fabiát vezetve ütközött nagy sebességgel egy szalagkorlátnak. „Tudtuk, hogy csúszni fog az aszfalt a nedvesség miatt, felkészültünk rá. Az volt a gond, hogy a szalagkorlát egy darabon megszakadt, és miután nekivágódtunk az egyiknek, utána a másik szabályszerűen felnyársalta a kocsit. Hihetetlenül abszurd helyzet volt” – mesélte Kubica navigátora, aki sértetlenül úszta meg a balesetet.
„Most megszólalt az ébresztőóra mindenki számára. Az emberi agy olyan ostoba, hogy időről időre elfelejti, milyen veszélyes is ez a sportág”– nyilatkozta Niki Lauda, aki maga is kis híján halálos balesetet szenvedett 1976-ban, amikor egy ütközést követően lángba borult Ferrarija. Viszont a ma használatos versenyautók már sokkal biztonságosabbak – ahogyan azt többször bizonyították is. Ennek egyik leglátványosabb prezentációja 2007-ben történt, amikor szintén Kubica törte ripityára Forma–1-es BMW Sauberét Kanadában, és percekig az életéért aggódott mindenki – a sofőr azonban egy kis bokazúzódással megúszta, és három héttel később már újra versenyezhetett. Kubica kis híján tragikus balesete is jelzi, hogy az elmúlt években tovább fokozták a biztonságot a Forma–1-ben, olyannyira, hogy a királykategória versenyzői is vágynak egy kis izgalomra – ezért esetenként a raliban is kipróbálják magukat.
A fokozott biztonsághoz azonban autóversenyzők sorának életén keresztül vezetett az út, elég ha csak a következő neveket idézzük fel: Ayrton Senna, Tom Pryce vagy például az ifjú magyar tehetség, Kesjár Csaba. A nyolcvanas évek közepén a zöld szemű, jóképű Kesjár fotói, poszterei lányszobák falát díszítették, az újságok címlapjain szerepelt. Nem csoda. Tehetségén kívül filmsztárhoz hasonló külseje miatt is rajongtak érte. Akkoriban építették a Hungaroringet, és mindenki biztosra vette, hogy Csaba lesz az első magyar F1-es pilóta. 1987-ben ki is próbálhatott egy igazi F1-es autót.
1988. június 24-én, a Nürnberg melletti Norisringen edzéshez készülődtek a versenyzők. Köztük volt Kesjár Csaba is, aki barátnőjével és magyar szerelőjével arra várt, hogy elindítsák a futamot. Szabó Imola azt meséli, a verseny után nyaralni készültek. A barátnő várta, hogy mikor tér vissza a fiú a bokszutcába. De egyszer csak megállt a verseny. „Akkor még nem tudtam, hogy mi történt, csak akkor kezdtem sejteni, hogy vele van a gond, amikor már minden autó bent volt, csak az övé nem.” A lány azonnal futni kezdett a baleset helyszíne felé. „Amikor megtudtam, hogy fékezés nélkül úgy rohant az egyenes végén a korlátnak, hogy az kettényílva szinte lefejezte, nem volt kétségem, hogy ekkorát nem hibázhatott. A pályaversenyzést neki találták ki, a precizitása miatt képes volt centire ott fordulni, olyan íveket rajzolni körről-körre, mintha egy robot vezetné az autót” – mesélte. A magyar tehetség halálát vélhetően az okozta, hogy autójából elfolyt a fékolaj.
Az F1 eddigi legszerencsétlenebb balesete 1977-ben történt, mégpedig a „kiszolgáló” személyzet figyelmetlensége miatt. Az ütközés a dél-afrikai kyalami versenypályán következett be, amikor Renzo Zorzi a pálya bal oldalára parkolta le autóját, miután abból a benzinvezeték leszakadását követően lángok csaptak fel. Az egyik pályabíró, Jansen van
Vuuren egy tűzoltó készülékkel a segítségére sietett, és keresztben szaladt át a pályán. Éppen akkor érkezett meg Tom Pryce a célegyenesbe, 270 kilométeres óránkénti sebességgel. Az ütközés már elkerülhetetlen volt. A pályabíró azonnal életét vesztette, a tízkilós készülék olyan súlyosan megütötte Prycet, hogy az a versenyző halálát okozta. Mire autója Jaques Lafitte-nak ütközve megállt, már halott volt. Lafitte könnyebb sérülésekkel úszta meg a szerencsétlenséget.
A sportág eddigi utolsó versenyző áldozata Ayrton Senna volt, aki 1994-ben a San Marinó-i pályán egyenesen a betonfalnak ütközött. Egy pillanatra látni lehetett, ahogyan a sárga sisak félrebillen. Sokan fellélegeztek, hogy Ayrton még él, azonban többet már nem mozdult. Senna halálát nem az ütközés, hanem a szemébe fúródó, kerekestül leszakadt felfüggesztésrúd okozta, megtalálva azt a néhány milimétereses gumírozott helyet, ami a sisak és a rostély között van. Egyesek szerint technikai probléma adódott, mások szerint Senna hibázott, és túl gyorsan érkezett a kanyarba. A vizsgálatok szerint a kormányoszlop eltört, de nem tudni, hogy ez a baleset előtt vagy után történt.
Az imolai hétvége után számos új biztonsági előírást vezettek be a Formula–1-ben. A pályákat, köztük Imolát is átépítették, nagyobb bukóteret hagyva a kicsúszásokhoz. Az autókon kötelező töréstesztet végezni, az újabb és újabb szabálymódosításokkal pedig igyekeznek csökkenteni az autók sebességét és előtérbe hozni a versenyzői képességeket. Egy ausztrál és egy olasz pályabíró halála után a versenyek kiszolgálószemélyzetének biztonságáért is lépéseket tettek, így a Formula–1 napjaink egyik legbiztonságosabb technikai sportja lett.