hetilap

Szervezetük hogyan segíti az MTK-t, a napi tevékenységük, feladatuk miből áll?– Bocsánat, egy kicsit hátrébbról kezdeném, hogy egyáltalán mi is ez valójában, hogy kerülünk mi az MTK-hoz. Az MTK Baráti Köre körülbelül egy harmincéves szervezet, ami azzal a céllal alakult, hogy egyfajta kapocs legyen a szurkolótábor és a klub, illetve szakosztályok vezetősége között. Ez egy jól működő, jól felépített szervezet volt, fénykorában közel kétezer pártoló taggal. Sajnos jelenleg nem ez a helyzet. Amikor mi ezt a szervezetet átvettük – 2010 novemberében –, akkor odáig fajult a helyzet, hogy néhány tucat pártoló tag maradt, és gyakorlatilag egy romokban heverő, nem működő szervezetet kaptunk örökségül. Megfogalmaztuk a legfontosabb területeket, amelyekben azt gondoljuk, hogy a Baráti Kör szerepet tud betölteni. Az egyik – és talán a legfontosabb – küldetésünknek azt tekintjük, hogy az MTK szurkolótáborát, szimpatizánsait igyekezzünk arra orientálni, hogy vegyenek részt a szakosztályok életében, járjanak a rendezvényekre, mérkőzésekre. Ez egy nagyon nehéz feladat, jelenleg Magyarországon alapvetően nehéz sporteseményekre embereket elvinni. Azonban úgy gondoljuk, hogy nem egy lehetetlen küldetés, főleg azért nem, mert az MTK-nak nagyon jelentős a szimpatizánstábora. Készültek erről közvélemény-kutatások is, az egyiket a Medián készítette, és ez alapján Magyarországon még mindig körülbelül 70 ezer szimpatizánsunk van.Akik nem járnak ki a meccsre…– Igen! Én magam is a saját életemből be tudok olyanról számolni, hogy elmegyek egy mérkőzésre, és körülbelül tizenöt embernek kell folyamatosan tudósítanom arról telefonon, hogy éppen hogy áll a meccs, mi az eredmény. A mi feladatunk az, hogy őket valamilyen módon ösztönözzük arra, hogy tessék szíves lenni kijönni, ez egy jó dolog. Nálunk másképpen lehet szurkolni, ez egy másfajta szurkolói kultúra, nem az a tipikus futballközeg. Egyébként pedig nem kizárólag a labdarúgó szakosztály Baráti Köre vagyunk. Az MTK-nak vannak egyéb szakosztályai is. Úgyhogy nekünk mindenképpen az a meggyőződésünk, véleményünk, hogy nemcsak labdarúgó-mérkőzésre kell járni, hanem jégkorongmeccsre is. Már van az MTK-nak jégkorong szakosztálya, reméljük, lesz női kosárlabda, vízilabda, kézilabda szakosztálya, ezekre a meccsekre is várjuk majd a szurkolókat.Tehát az önök fő feladata a szurkolók összegereblyézése lesz.– Pontosan. Kedvet szeretnénk csinálni a szimpatizánsainknak arra, hogy tessék szíves lenni újra kijönni meccsre. Az MTK futballmérkőzéseinek a nyolcvanas évek közepe-végéig stabil hat-hét ezres meccsre járó közönsége volt. A női kosárlabdameccsekre is ezerötszáz ember ment el. Tehát van egy nagyon jelentős merítési lehetőség, csak borzasztó nehéz megmozdítani ezeket az embereket, de meg fogjuk tenni. Folyamatban van egy jelentősebb tagság képzése. Létrehozunk egy Baráti Kör kártyát, ami különböző kedvezményekre jogosítja fel azokat, akik az MTK Baráti Körbe belépnek, és részt szeretnének venni a szervezet életében. A Baráti Kör informálisan kötődik-e a klubhoz, vagy formálisan is, tehát ez az MTK Sportklub szerves része, vagy a szimpatizánsoknak az önálló kezdeményezése? Van-e beleszólása a menedzs-mentbe?– Formálisan nem kötődik. Ez egy önálló egyesületi formában működő szervezet, MTK Baráti Kör Egyesületként van bejegyezve, és ez így is működik harminc éve. Formális beleszólása nincsen, a jelenlegi jogi helyzet az, hogy az MTK Baráti Köre az egy szurkolókat, szimpatizánsokat tömörítő egyesület. Informálisan kötődik a klubhoz, azzal, hogy abszolút komolyan vesz minket a klubvezetés. Hány tagja van jelenleg a Baráti Körnek?– A választásokkor, mikor átvettük a Baráti Kört, 36 tagja volt, két hónap alatt 150-re duzzadtunk, olyan tagokkal, mint Gesztesi Károly vagy Rónai Egon. Az a határozott célunk, hogy ez egy ezres nagyságrend legyen a 2011-es év végére. Azt gondolom, hogy ez egy tartható cél.Amikor korábban az MTK stadionjában jártunk, akkor a tribünre csak szurkolói kártyával rendelkezők mehettek fel. Most ezen könnyítenek, vagy akinek nincs kártyája azt továbbra is száműzik a szemközti lelátókra?– Az MTK meccsein az A lelátón a hazai szurkolók ülnek, a B lelátón pedig a vendégszurkolók. Ez azért van így, mert több olyan eset is volt, hogy vendégszurkolóknak sajnos egy olyan rétege beült az A lelátóra, akik nem feltétlenül oda való magatartást tanúsítottak. A klubvezetés ezért találta ki azt, hogy legyen egy úgynevezett szurkolói kártya, egy néhány száz forintos, majdnem hogy szimbolikus összegért. Arra szolgál, hogy azok a szurkolók, akik tényleg az MTK-nak szurkolnak, és akiknek ott a helyük az A tribünön, azok bejuthassanak, és ki tudja szűrni mindazokat, akik nem feltétlenül oda valók. Egyébként volt ilyen típusú megkeresés a Baráti Kör felé, hogy valahogyan könnyíteni kellene ezen, de nehéz, mert megfelelő beléptetőrendszer hiányában nincs más eszköze a klubvezetésnek vagy akár a Baráti Körnek, hogy kiszűrje azokat a szurkolókat, akik azért mennek az A tribünre, hogy botrányt keltsenek.Magyarország talán két legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapata a Fradi és a Debrecen, ahol folyamatosan csökken a nézőszám. Az MTK hogyan próbál toborozni, lesznek-e családi kedvezményeik, speciális ajánlataik?– Az MTK-szurkolókat be kell vezetni a 21. századba. Most kezdi felfedezni a klub, és ez nyilvánvalóan a Baráti Kör aktivitásának eredménye, hogy egy futballmeccs nemcsak kilencven perc futballból áll, hanem körítésként egyéb apró, de mindenképpen közönségvonzó attrakciókat kell szervezni ahhoz, hogy az emberek kijöjjenek. A Baráti Kör ebben segít. Tavasztól lesznek ilyen aktivitásaink, előmeccsek, ajándékok, apró színes események a pályán, de nem akarom ezeket lelőni, majd aki kijön a meccsre, fogja látni. Mindent elkövetünk, hogy a szurkolóink úgy érezzék, hogy jó ide kijönni, érezzék magukat jól akkor is, ha látnak egy rossz meccset. A nyugat-európai futballbajnokságokban is rengeteg rossz meccs van, ennek ellenére tele vannak a stadionok. Ez egy hovatartozás, közösségi érzés, ez arról szól, hogy jó itt lenni, ide érdemes kijárni akkor is, ha nem nyer a csapat.Gondolom, akkor a stadion állapotán is kívánnak javítani…– Először is egy nonszensz, hogy az MTK az egyetlen olyan budapesti sportegyesület, aminek nulla, tehát nulla darab létesítmény van a tulajdonában. Nincs még egy ilyen. A Hungária körúti stadion magánpénzből épült valamikor, és az MTK tulajdona volt, de államosították, és azóta az államé. Jelenleg annyit tudok elmondani, hogy nagyon komoly erőfeszítések zajlanak a tekintetben, hogy az MTK visszakapja az államtól ezeket a létesítményeket, és amennyiben ez realizálódik, akkor egy felújított miliőben lehet majd meccsekre járni.Hogy ennyire drámaian leesett a nézőszám, nem lehet összefüggésben azzal, hogy nagyon gyorsan rotálódik az MTK-nak a kezdőcsapata, folyamatosan új arcok tűnnek fel, a közönségnek csökken az érzelmi kötődése a csapathoz?– Alapvetően az a véleményünk, hogy nehezebben szerethető így egy csapat, azonban van egy koncepció, ami arra irányul, hogy a piacképes futballistákat el kell adni. Ez mindenképpen egy kétélű történet. Én azt gondolom, hogy amikor Várszegi Gábor kitalálta az akadémiai rendszert, ezzel messze megelőzte a korát, olyan dolgot talált ki, amiről kiderült, hogy a magyar labdarúgás alappillére lehet. Ennek mindenképpen egyfajta sajnálatos vonzata az, hogy mivel ez egy profitorientált vállalkozás, azok a labdarúgók, akik piacképesnek bizonyulnak, azok kikerülnek külföldre jobb csapatokhoz.Azonban, ha a százalékokat nézzük vagy az arányokat, akkor azt fogjuk látni, hogy Debrecenben is csökken a nézőszám, pedig Bajnokok Ligájában meg Európa Ligában játszanak, nyertek nem tudom hány bajnokságot sorozatban, és csökken Kispesten, Újpesten, csökken az Üllői úton, mindenhol csökken. Tehát ez egy általános probléma.Ha valaki a gyerekét ki szeretné vinni focimeccsre, akkor talán az MTK Stadion lehet a legjobb választás, hiszen ott az obszcén, durva szövegek ritkán hallhatóak, illetve nyugodt körülmények között lehet meccset nézni.– Igen, azt gondolom, hogy ez egy mikroklíma a magyar sportban, tehát nálunk ezek a fajta megnyilvánulások tényleg nem léteznek. Még mindig rengeteg gyereket látni. Nálunk nem kell attól tartani, hogy valamiféle olyat tanul vagy hall egy gyerek vagy egy fiatal, ami nem biztos, hogy a nevelése szempontjából kívánatos lenne. Hozzánk e tekintetben tényleg bátran el lehet jönni, azt gondolom, hogy az MTK szurkolótábora más, mint a többi szurkolótábor. Minek köszönhető, hogy ez így alakult ki? Milyen réteget szólított meg az MTK?– Az MTK alapvetően egy nagyon-nagyon toleráns klub. A mi szurkolótáborunkat megtanította arra a történelem, hogy befogadónak és toleránsnak kell lenni. Azt hiszem, hogy mi kivétel nélkül azt valljuk, hogy bár velünk szemben sokszor nem szimpatikusan viselkednek, nekünk másképp kell reagálni. Mikor megalakult az MTK 1888-ban, egy nagyon befogadó klub képével alakult meg, ez volt az alap idea. Ennek mentén kezdett tevékenykedni a Magyar Testgyakorlók Köre, nálunk ez mindig vezéreszme volt.Említette, hogy a klubnak körülbelül 70 ezer szimpatizánsa van. Miért nem merik felvállalni sokszor, hogy „én igenis MTK-szimpatizáns, szurkoló vagyok”?– Ez tényleg egy létező tünet, küzdünk is ellene. Minden eddig rendelkezésemre álló fórumon elmondtam, nyilatkoztam, hogy az MTK az egy nagy és büszke klub, 122 éves, semmiféle okot nem látok arra, hogy ez egyfajta feszengő vagy kellemetlen érzést váltson ki valakiből. MTK-szurkolónak lenni egy büszkeség, idetartozni jó dolog, és ebben semmi kellemetlenség nem kell hogy legyen. Azt gondolom egyébként, hogy sokat lendített a megítélésünkön, hogy nálunk szinte csak fiatal, magyar játékosok vannak, lelkesek, tehát egy szerethető kép alakult ki a futballcsapatról az elmúlt időszakban. MTK-szurkolónak lenni egy elegáns dolog.Volt egy időszak, amikor a szemközti lelátóra ingyen lehetett bejutni. Ennek a visszaállítását tervezik-e? Ugyanis akkor sokan jártak ki meccsre…– Mindenképpen! De nem is jó szó a visszaállítás. Azért nem, mert ez van, csak nem kommunikáljuk megfelelően, nem kommunikálták megfelelően, tudniillik minden egyes meccs előtt száz darab egyforintos jegyet adunk iskoláknak, különböző szervezeteknek. Ezt a számot szeretnénk emelni, tehát a válasz igen, mindenképpen a B lelátót meg fogjuk nyitni, és ingyen jegyekkel szeretnénk a szurkolókat visszahozni. Január 28-án megrendezésre kerül az MTK Baráti Kör Blue&White Partyja a SYMBOL Budapest étteremben. Ennek mi a célja, illetve kik mehetnek el, és mit várnak ettől a rendezvénytől? – A Baráti Körnek mindenképpen az egyik kiemelt feladata, hogy mindenféle olyan klubéletet építő, segítő rendezvényeket szervezzen, amelyek arra szolgálnak, hogy mindazok a szimpatizánsok, szurkolók összegyűljenek és egy rendezvény keretében együtt legyenek, jól érezzék magukat, beszélgessenek, akik hozzánk tartoznak. Ezek közül a legmarkánsabb eseményünk lesz ez a január 28-ai Blue&White Party névre keresztelt esemény, amely valóban a Symbol Budapestben lesz. Talán a fő attrakciója úgymond az új, már majdnem elkészült MTK-induló bemutatása lesz, amelyet a Bon-Bon együttes készít, továbbá ezen a rendezvényen a Bon-Bon együttes élő koncertet is ad. A zenét Dénes Tamás, a Juventus rádió műsorvezetője biztosítja 22:00 órától. A műsor házigazdái Dénes Tamás és Rónai Egon lesznek. Az este másik fellépője  pedig Kormos Anett, a Dumaszínház humoristája lesznek. A partin részt vesznek a Klub olyan ikonjai, mint Wichmann Tamás kilencszeres kenuvilágbajnok, Mincza-Nébald Ildikó olimpiai bronzérmes vívó, Szávay Ágnes nemzetközileg jegyzett magyar teniszező, Benedek Dalma kajakvilágbajnok, Illés Béla 64-szeres válogatott labdarúgó, Halmai Gábor 57-szeres válogatott labdarúgó.