Nem volt egyszerű lejutni Ál-Árisba, miután Mohamed Morszi elnök úr bejelentette a mozgósítást. Azt, hogy „bejelentette", tekintsük finom eufemizmusnak: lecserélte a Legfelsőbb Katonai Tanács vezetőjét, a sínai kormányzót és titkosszolgálati főnökét.
A vezérkari tisztogatásnak a nyilvános nyilatkozatok szerint az a 16, ismeretlen iszlamisták által meggyilkolt katona volt az oka Rafah mellett, akik az egyik ellenőrzőpontot őrizték. Rosszmájú politikai elemzők szerint azonban a katonák meggyilkolása jó ürügy volt Morszinak és a mögötte dübörgő Muzulmán Testvériségnek, hogy kiiktassa jó néhány ellenlábasát a hatalomból, elsősorban a hadsereg sorai közül.
Akárhogyan is történt, tény, hogy az egyiptomi kormányzat most vette először komolyan, mennyire súlyos a probléma a Sínai-félszigeten, elsősorban a palesztin-izraeli határvidéken. Most jutott el odáig a titkosszolgálat és a hadsereg, hogy beismerje a tavalyi „Sas-hadművelet" néven elhíresült katonai akció totális kudarcát: hiába küldték le a félszigetre a rettegett 777-es különleges hadosztályt, pár iszlamista letartóztatásán kívül nem igazán tudtak felmutatni semmilyen eredményt sem.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »