A nagyvárosok utcáinak kiürítésekor sokan úgy gondolták, hogy a koronavírus-járványnak legalább egy pozitív következménye lehet majd: az alacsony bűnözési ráta. A krízishelyzet azonban igen komplex kihívások elé állítja a világot.
Az EU-nak a terror mellett Kína és az USA új hidegháborújával is számolnia kell.
Latin-Amerikát például a koronavírus egy gazdasági és politikai konfliktusokkal mélyen terhelt, a szociális követelésekért folytatott tömegdemonstrációkra fókuszáló, befelé forduló pillanatban érte. A nicaraguai politikai válság épp enyhülni látszott, a kolumbiai drogkartellek működése ismét új lendületet vett, a stabilabb országokban pedig komoly belső ellentétek feszültek az ellenzéki és kormánypárti erők között. Venezuelában, ahol 2019 végére a gazdasági és politikai helyzet soha nem látott krízisbe került, a csökkenő olajkitermelés és a növekvő kivándorlás, a politikai patthelyzet, valamint az Egyesült Államok által bevezetett szankciók a Maduro-kormány helyzetét rontották, azonban az ellenzék a mobilizációs képességének hiányában a hatalmat ez idáig nem tudta átvenni. 2020 elején a trumpi kormányzat ráadásul Nicolas Madurót „narkoterrorizmussal” is megvádolta. A biztonsági és ellátási problémákat (pl. a politikai és humanitárius válság és a kolumbiai drogtermelés ügyét) a vírus néhány nap alatt elfedte, ez azonban természetesen csak átmeneti állapot és a mélyen gyökerező politikai problémák várhatóan a krízishelyzet feloldását követően újra napirendre kerülnek.