Gyakran a tűz és jég szigetének is nevezik, ami gazdasági vonatkozásban is jól szemlélteti Izland szélsőségekbe nyúló helyzetét: tíz évvel korábban a közgazdaságtan elrettentő példájaként írta be magát a tankönyvekbe, napjainkban azonban a válságból való kilábalás történetével mutat példát. Az izlandi vezetés hagyományos válságkezelési intézkedésein túl egészen „unortodox” lépéseivel is hozzájárult a fellendüléshez; és úgy tűnik, a lenyűgöző természeti adottságok mellett a fejlődő technológiai lehetőségek is egyre több embert csábítanak az országba.
A válság idején
Az amerikai hitelválság továbbgyűrűző hatásaként Izland pénzügyi rendszere súlyos összeomláson ment keresztül 2008-ban. Az addig optimizmusra okot adó gazdasági növekedés valójában főként a lakosság – nagy részben deviza alapú – hitelfelvételének következtében megnőtt fogyasztására épült, amit a megemelt kamatlábak sem tudtak csökkenteni. Végül az infláció elleni harc is visszacsapott, és a jegybank által kínált 15,5 (!) százalékos betéti kamatok is egyre több külföldi befektetőt vonzottak az országba. Így az izlandi koronában denominált külföldi befektetések száma megugrott, jókora „hitelboom”-ot gerjesztve.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2018. 06.29. (XXII/26)
