Az Európai Unió különböző szerveinek tevékenységéről és jelentéseiről széles körben elterjedt nézet, hogy azokat kizárólag a jogszabályok működtetik, a döntések szakmai alapon, mindenféle befolyástól mentesen születnek. Ennek a Magyarországon is sokak által osztott meggyőződésnek az egyik legfontosabb alkotóeleme a távolság és a kevés ismeret. Ezek a döntések ugyanis tőlünk távol születnek, így azt gondolhatjuk, hogy egy részrehajlásmentes folyamatról van szó. Ezáltal az ügyekre a hazai „piszkos” politika nem tud hatni, s így hozzáértésen alapuló döntések születnek. Ezt a meggyőződést tovább erősíti a kevés ismeret. Kevés ismeret arról, hogy az európai politikai folyamatokban pontosan kik és milyen módon vesznek részt. Sok szereplő és szándék homályban marad, ezáltal a végeredményről is könnyebb elfogadnunk, hogy azt pusztán szakmai indokok motiválták. Főleg, ha ez tudományosnak tűnő, rendkívül bonyolult körmondatokkal és különböző, ilyen-olyan szabályozásokra, értékekre hivatkozó megfogalmazásokkal van tarkítva.
Végignézve az EU történetét azonban azt találjuk, hogy az ügyeket mindig a politikai akarat vitte és viszi előre – így van ez mind a mai napig. Tehát az európai politika azokra az ügyekre fókuszál, amelyek mögött megvan a kellő politikai akaraterő, hogy felhívja a figyelmet az adott ügy fontosságára. A politikai akarat mögött azonban mindig van valamilyen világnézet, vagy legalábbis politikai nézet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyek nem értéksemlegesen jelennek meg, hanem valamilyen értékrendi, világnézeti indíttatásból. Célszerű elszakítani hát a gondolkodásunkat attól, hogy kizárólag az általános jó akarása és a társadalom előmenetele határozza meg egy-egy ügy pozicionálását. Az ügyek kapnak egy erős hatalmi, politikai töltést is. Ennek az európai politikai megnyilvánulásairól vajmi keveset tudni – a fentebb említett távolság és kevés ismeret miatt. Azonban, ha jól akarunk megítélni egy aktuális témát, akkor érdemes mindig a motivációt (miért?) és az időzítést (mikor?) figyelni. Nincs ez másként a különböző európai jogi viták esetében sem.
A hírhedt hetes cikk
2018. 04.20. (XXII/16)
