Hosszú idő kemény kampányolása előzte meg a március 18-ai orosz elnökválasztást. Nyolc jelölt indult harcba a több mint száztíz millió orosz választópolgár kegyeiért. Az eredmény mégis már az első pillanattól borítékolható volt, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin győzelmében egy percre sem kételkedett senki. Közel 77 százalékos győzelmet aratott, míg a második legnépszerűbb jelölt még a 12 százalékot sem érte el. Putyinra három és félszer annyian szavaztak, mint az összes többi jelöltre együttvéve. De akkor mire fel a komoly kampány?
Teljes mozgósítás
A kormány buszokkal szállította a tömegeket a szavazóhelyiségekhez, az urnák körül több helyen ételosztást szerveztek, volt, ahol műsorok és akciók csábították a szavazókat. Érkeztek hírek arról is, hogy állami munkaadók vagy a hatóságok gyakoroltak nyomást az emberekre, több videófelvételen pedig látszik, hogy hamis szavazólapokkal tömik az urnákat. Putyin győzelme nyilvánvalóan nem ezeken múlt, 65 százalékos előnyt még a legmegátalkodottabb módszerekkel sem lehet összecsalni.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2018. 03.23. (XXII/12)
