„A krematóriumok füstje 73 évvel ezelőtt, itt ezen a helyen is érezhető volt, ahol most karnyújtásnyira a világ legnagyobb zsidó tömegsírjától az UNESCO két határozatával is megtagadta a zsidó nép történelmi múltját, és megszállónak minősítette Izraelt ősi fővárosainkban, Hebronban és Jeruzsálemben” – mondta drámai beszédében a zsidó állam képviselője Krakkóban, az UNESCO Világörökségi Bizottságának ülésén. A kontinens legsötétebb múltját idéző helyszín szomszédságában születtek meg az újabb gyalázatos, történelem- és Biblia-hamisító döntések. Pedig Auschwitz (akkori nevén Oświęcim) még békés kisváros volt, amikor már 1929-ben javában zajlottak a zsidók elleni arab pogromok Hebronban és Jeruzsálemben.
Európa is vizsgázott
Botrányos körülmények között került sor Krakkóban a szavazásra, amelyen az UNESCO Világörökségi Bizottsága arról döntött, hogy „veszélyeztetett palesztin világörökségi helyszínnek” nyilvánítják a Pátriárkák sírját Hebronban, pontosabban, ahogy a szöveg nevezi: al-Khalil városában. Izrael ENSZ-képviselőjét egy lengyel diplomata biztonsági őrökkel készült kikísértetni, amikor Carmel Shama-Cohen tiltakozott az elnökségi asztalnál, miután az előzetes megállapodással szemben az elnök mégsem engedélyezte a titkos szavazást. (Izrael ezzel szerette volna elérni, hogy minden állam – köztük a mérsékelt arab államok – megfelelési kényszer nélkül, lelkiismeret szerint szavazhassanak.) A szavazás végül formálisan titkos lett ugyan, de ez csak arra vonatkozott, hogy a szavazási listát nem hozták nyilvánosságra, a voksokat tartalmazó borítékokat azonban a küldöttek egymás szeme láttára dobták be a folyosón elhelyezett urnába.
2017. 07.14. (XXI/28)
