A csúcstalálkozó egyik célja az elmúlt években mélypontra süllyedt kétoldalú viszony helyreállítása volt. Az tény, hogy Donald Trump elnöksége negyedik hetében fogadta az izraeli miniszterelnököt, akit Obama idején volt, hogy a hátsó bejáraton engedtek csak be a Fehér Házba. Most egészen más volt a hangulat a közvetlen tárgyalásokat megelőző sajtótájékoztatón, és ezt a változást Trump szavakban is nyomatékosította. „Sok jó dolog történik, és sok szeretetet fognak tapasztalni” – ígérte, és Netanjahu is a személyes tapasztalataira hivatkozott, amikor azt mondta, hogy sok év óta jól ismeri nemcsak az elnököt, hanem stábjának számos kulcsfontosságú tagját, köztük a közel-keleti ügyekre legnagyobb befolyást gyakorló Jared Kushnert, Trump főtanácsadóját és egyben vejét. (Kushner portréját lapunk 2016. december 9-ei számában mutattuk be. Jared, a Big Data és a Fehér Ház.)
A személyes szimpátiát kifejező gesztusokon túl a két vezető azt hangsúlyozta, hogy a szólamok helyett a lényeggel akarnak foglalkozni, másrészt pedig mindketten nyitottak az úgy nevezett „out-of-the-box”, vagyis kreatív, a bevett gondolkodási sémákon kívül eső megoldásokra. A prioritási sorrendben újra az első helyre került Irán, mint a térség biztonságának első számú veszélyeztetője. Trump kijelentette, hogy soha – mint nyomatékosította: ezt szó szerint érti – nem engedi meg, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki. A Barack Obama elnöksége alatt 2015-ben, a nagyhatalmak és Irán között létrejött 10 évre szóló nukleáris megállapodást pedig minden idők „legkatasztrofálisabb alkujának” nevezte. Netanjahu pedig emlékeztetett arra, hogy Irán továbbra is a „Nagy Sátánnak” tekinti az Egyesült Államokat, az iráni ballisztikus rakétákra pedig héberül azt írják rá, hogy „Izraelnek pusztulnia kell”.
Az iráni fenyegetés ügyében Izrael és az Egyesült Államok arra számít, hogy a közel-keleti szunnita arab államok, Szaúd-Arábiával az élen, támogatják az új szankciók bevezetését, sőt akár a katonai fellépést is a teheráni rezsimmel szemben. Az al-Dzsazíra angol nyelvű katari hírtelevízió kommentárja legalábbis ez utóbbit is elképzelhetőnek tartja az elmúlt hetek fejleményei alapján. Irán ballisztikus rakétakísérleteket végzett, amire válaszul Washington bejelentette, fokozott figyelemmel kíséri Irán tevékenységét, és az országot felvette a beutazási tilalommal sújtott államok listájára, igaz ennek az elnöki rendeletnek a végrehajtását a bíróság felfüggesztette. Trump és Netanjahu úgy látják, hogy a nemzetközi terrorizmus legyőzéséhez is – amit Trump beiktatási beszédében megfogadott – Iránon keresztül vezet az út, mert a teheráni rezsim szövetségesein – elsősorban a Hezbollah-on keresztül – folyamatos fenyegetést jelent a térségben, és azon kívül.