A múlt héten jelent meg a francia könyvesboltokban A világ 2035-ben, ahogyan a CIA látja: A fejlődés paradoxonja című könyv, amely az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által Global Trends néven négyévente megjelentetett stratégiai elemzés bő összefoglalója, és a jelenlegi trendeket próbálja kivetíteni mintegy húszéves távlatra. A jelentéshez több mint kétezer interjút készítettek el közel harminc országban, ezekből a szakértői véleményekből szintetizálva, hogy milyen lesz a világ 2035-ben.
Az amerikai hírszerzés kiadványa szerint 2035-ben 8,8 milliárd ember él majd a Földön, elmarad tehát a hetvenes években megjósolt demográfiai katasztrófa. A népességnövekedés elsősorban Ázsiát és Afrikát érinti majd, Afrikában 57, Ázsiában pedig 14,8 százalékos lesz a lakosság növekedése. Egyedül Európa lakossága fog csökkenni mintegy 1,4 százalékkal. Mindazokban az országokban, amelyek képesek oktatást és munkát biztosítani a munkaerőpiacra belépni kívánó tömegeknek, ez pozitív hatással bír majd.
A trend elsősorban Ázsiában valósul meg, Afrikában azonban – főleg a szubszaharai régióban, ahol képzettség nélküli tömegek kívánnak belépni egy nem létező munkaerőpiacra – ez katasztrofális következményekkel fog járni. A demográfiai változások eredményeként – áll a jelentésben – a világ lakosságának nagyobbik része hatvan év feletti lesz: Japán lakosainak várható átlagéletkora több mint 52 év, Dél-Koreáé 49, és Németországé is közel 50 év lesz. Ez a magas átlagéletkor fogja jellemezni egész Európát, de még Oroszországot és Kínát is. Mindemellett a világon mintegy negyven megaváros lesz, szemben a mostani huszonnyolccal, amelyeknek a lakossága meghaladja a tízmilliót.
A jelentés arra számít, hogy a gazdaság lelassulása hosszasan jelen lesz a következő két évtizedben; ez a negatív folyamat elsősorban a fejlett országokat érinti majd, aminek következményeként pedig nőni fognak az egyenlőtlenségek és az államok eladósodottsága. Mindeközben két ellentétes folyamat zajlik majd le: az extrém szegénység – napi két dollár alatti bevétel – csökkenni fog a következő évtizedben, ugyanakkor a nyugati középosztály elszegényedik majd, jövedelmeik stagnálni fognak, keresetük vásárlóértéke csökken. Ez mellesleg már most is tapasztalható: a fejlett társadalmakban a lakosság kétharmadának a reálkeresete elmarad a 2005-ben mért értéktől. A hírszerzés becslése szerint a következő húsz év gazdasági folyamatainak vesztesei a nagyon szegények és a gazdag országok középosztálya, akiknek a jövedelme nem növekszik majd jelentősen; a folyamatoknak azonban lesznek egyértelmű nyertesei is, a feltörekvő gazdaságok (például Kína és India) középosztálya, valamint a gazdag országok szupergazdagjai.
A jelentés szerint a világot számos természeti probléma fenyegeti, ezek között kiemelkedő helyen áll a légszennyezettség, amely már most is komoly problémát jelent a világ nagyvárosaiban. Az elemzés szerint ez lesz az egyik elsődleges halálozási ok, mindemellett mintegy harminc országot – ezeknek fele a Közel-Keleten van – fog sújtani a krónikus vízhiány, ami újabb társadalmi feszültségek forrása lehet majd.
A stratégiai elemzés szerint a konfliktusok természete változni fog a jövőben – ez valójában már most is látszik – annak köszönhetően, hogy a meghatározó nagyhatalmak érdekei jelentősen eltérnek. Ennek megfelelően a terrorfenyegetettség tovább terjed majd, a gyenge államokban állandósul az instabilitás, egyre több lesz a megosztott, széteső társadalom. Ehhez a széteséshez mellesleg hozzájárul majd az is, hogy az extrém időjárás következtében sok helyen lesznek talaj- és vízproblémák, és ebből eredő élelmiszertermelési gondok. Mindeközben a megnövekedett migrációs trendek és a gyenge higiénia miatt egyre nehezebb lesz kezelni a járványokat.
A hírszerzés értékelése szerint a következő évtizedekben növekedni fog a polgárháborúk és a nemzetek közötti háborúk száma. 2028-ra várják például az indiai–pakisztáni konfliktus fellángolását, amelynek végén – 1945 óta először – az előrejelzések szerint nukleáris bomba fog robbani. A húszas éveket az Egyesült Államok és Kína, Irán, Oroszország közötti fokozódó konfrontáció fogja jellemezni, amelynek végén egy új erőegyensúly alakul majd ki, hasonlóan a második világháború utáni helyzethez.
A politikai életre az lesz jellemző, hogy az emberek világszerte elveszítik bizalmukat a központi államban, aminek következtében egyre nehezebben lehet majd kormányozni. A központi állammal szemben a polgárok egyre jobban a helyi politikai erőkben bíznak majd, és annak ellenére, hogy a külügyek és hadászati ügyek a központi kormány kezében maradnak, az oktatás, a gazdaság és az egészségügy egyre inkább regionális irányítás alá kerül.
A jelentés szerint sor kerül egy újabb arab tavaszra, amelynek során a szélsőséges iszlám intézményei ellen lázadnak fel a fiatalok. Lázongások törhetnek ki Kínában és Oroszországban is, de ezek – az előrejelzések szerint – nem vezetnek sikerre. A jelentés egyik fontos eleme, hogy úgy tűnik, a hatvan-hetvenéves európai béke csupán egy zárójel a történelemben. Európa jövője ugyanis rendkívül törékeny.
2017. 02.10. (XXI/06)
