hetilap

A magyar politológiai mondást az amerikai helyzetre vonatkozóan még kiegészíthetjük azzal, hogy az Egyesült Államokban nem elég választást nyerni, hanem az elektori szavazatok versenyében kell győzni a jelöltnek ahhoz, hogy elnök lehessen. A választási folyamatról szintén múlt heti számunkban közöltünk részletes leírást (Választási egyszer­egy. Hetek, 2016. október 28.), és ez alapján idén az 538 elektori szavazatból a győzelemhez 270 szavazatot kell megszerezni.
Az egyik legolvasottabb választási elemző oldal, a FiveThirtyEight (538) szerint nem elhanyagolható (mintegy 10 százalék) az esélye annak, hogy a felmérések reálisak, és Hillary Clinton országosan 1-2 százalékkal több szavazatot kap, mint Donald Trump, mégis elveszti a választást. Hogyan következhet ez be? Úgy, hogy Clinton támogatóinak az eloszlása nem ideális a választási matematika szempontjából. A demokrata jelölt például várhatóan még nagyobb fölénnyel nyeri meg a választást a legnépesebb államban, Kaliforniában, mint Barack Obama 4 évvel ezelőtt, ám ezzel a plusz több százezer szavazattal nem jut előbbre egy tapodtat sem, ugyanúgy 55 elektort gyűjt be Kaliforniában, mint Obama. Hasonló a helyzet a második legnépesebb államban, Texasban is. Itt minden bizonnyal Donald Trump győz majd, de várhatóan kisebb arányban, mint Mitt Romney 2012-ben. Ám a szám­szerű javulás ellenére Clinton ugyanúgy nulla szavazatot kap majd Texasban, mint Obama.
A választás másik sajátossága, hogy 37 államban november 8-a előtt is lehet szavazni, személyesen vagy levélben. Lapzártánkig több mint 22 millióan már leadták voksukat, és ebből arra következtetnek a szakértők, hogy idén rekordszámú, akár 50 millió korai szavazat is befuthat, ami 4 millióval több, mint 2012-ben. Ez azt jelenti, hogy november 8-a előtt már minden három választóból egy leadta szavazatát. Bár a korai szavazatok eredményeit csak a végeredménnyel együtt hozzák nyilvánosságra, azt lehet tudni, hogy a regisztrált pártszavazók közül hányan éltek ezzel a lehetőséggel. Az eredményeknek az úgynevezett „csatatérállamokban” (battleground states) van jelen­tő­sége, ahol a jelöltek közötti különbség kicsiny, és így ezek az államok „billegnek” és „átfordulhatnak” a korábbi eredményekhez képest (swing states).
A korai szavazatok eloszlása mind a demokratáknak, mind a republikánusoknak tartogat jó és rossz híreket egyaránt. Hillary Clinton számára biztató, hogy a legfontosabb csatatérállamban, Floridában a már le­adott 3 millió szavazatból szinte ugyanannyit adtak le demokraták, mint republikánusok, ami idő­ará­nyosan sokkal jobb eredmény, mint 2012-ben. Márpedig Trumpnak meg kell nyernie Floridát ahhoz, hogy reálisan begyűjthesse a minimum 270 elektori szavazatot. Rá­adásul Florida az országos átlaghoz képest 1-2 százalékkal „republikánusabb”, így ha Clinton elvinné ezt az államot (és 29 elektorát) Trump elől, akkor a republikánus jelöltnek egy sor olyan államban kellene fordítania, amelyekben eleve kisebbek az esélyei.
Ha viszont Trump behúzza Floridát, kifejezetten jól jöhetnek neki a korai szavazatok Ohióban és Iowában, mert ezek alapján ebben a két billegő államban győzelemre számíthat. Ha pedig Donald Trumpnak megvan Florida+Ohio+Iowa (összesen 53 elektor), akkor már szélesebb lehetőségek nyílnak arra, hogy honnan gyűjti össze a hiányzó elektorokat. A kalkuláció így néz ki Trump szempontjából: 163 elektorra számíthat a biztos republikánus államokból, ehhez jöhet az említett 55 elektor. Ekkor Trumpnak a 216 elektorhoz még 54-et kell begyűj­tenie, például Georgiából (16 elektor), Észak-Karolinából (15 elektor), Arizonából (11 elektor), Nevadából (6 elektor) és Wisconsinból (10 elektor). (Lásd térképünket. Aki szeretne az esélyekkel játszani, és további kombinációkat kipróbálni, a 270towin.com oldalon interaktív térkép segítségével megteheti).
Az eredmények magyar idő szerint november 9-én, szerda hajnalban kezdenek majd érkezni, először a keleti parti államokból. A győztes várhatóan a kora délelőtti órákban lesz ismert, hacsak nem lesz olyan kiélezett az eredmény, hogy az esetleges újraszámlálások miatt várni kell arra, melyik jelölt szakítja át a 270-es célszalagot. (Az eredmények alakulásáról a Hetek blogon és a Hetek Facebook-oldalán is beszámolunk, részletes elemzéssel pedig természetesen jövő heti számunkban jelentkezünk.)

„Nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek