Assange október 4-én videokapcsolaton keresztül tartott berlini sajtóértekezletén bejelentette, hogy a WikiLeaks egymillió újabb dokumentumot szivárogtat ki még az amerikai elnökválasztás előtt. Azt ígérte, hogy a dokumentumok három ország kormányát érintik, és a kiszivárogtatások között lesznek „jelentősebbek”, egyebek között a háborúval, a fegyverekkel, az olajjal kapcsolatosak, a Google terveiről, valamint az amerikai elnökválasztásról szólók.
Az ecuadori hatóságok október 15-én korlátozták Assange számára az internethez való hozzáférést. Ezt azzal indokolták, hogy a WikiLeaks a titkos anyagok közzétételével beavatkozik az amerikai elnökválasztásba. „Szuverén jogával élve Ecuador ideiglenesen, részlegesen korlátozta a nagy-britanniai nagykövetségén lévő berendezéseinek (internet)használatát (Assange számára)” – tudatta az ecuadori külügyminisztérium. Közölték, hogy az utóbbi hetekben a WikiLeaks nagy mennyiségű dokumentumot tett közzé, amelyek befolyásolhatják az egyesült államokbeli elnökválasztási kampány kimenetelét, és ezért kizárólag a Wiki-Leaks viseli a felelősséget.
Ecuador a nyilatkozatban magára vállalta a döntést, mondván „tartja magát a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvéhez, megpróbálja nem befolyásolni a folyamatban lévő választási eljárásokat, és nem támogatni senkit sem az elnökjelöltek közül” – áll a dokumentumban. Assange elvágása az internettől azonban alighanem az Egyesült Államok nyomatékos kérésére történt, egyfajta utolsó figyelmeztetésként. A WikiLeaks alapítója ellen 2010-ben adtak ki európai elfogatóparancsot, miután egy svéd nő feljelentette nemi erőszak miatt. Annak érdekében, hogy elkerülje az őrizetbe vételt és a kiadatást, Assange 2012-ben menedéket kért Ecuador londoni nagykövetségén, és azóta is ott tartózkodik, immár több mint négy éve. Az ecuadori közlemény szerint az Assange-nak adott politikai menedékjogot nem vonták vissza.
2016. 10. 21. (XX/42)
