Továbbra is nagy erőbedobással zajlik a több mint egy hete kezdődött hadművelet Moszul felszabadításáért. A pesmerga harcosok a hét elején Basíka városát zárták körbe, amely egy kulcsfontosságú utánpótlási útvonalon található, Moszultól 12 kilométerre. A kurdok másodszorra próbálkoznak a település bevételével. A múlt héten ugyanis nem tudtak átütő sikereket elérni, mert heves ellenállásba ütköztek a jól felfegyverezett terroristák részéről, akik befészkelték magukat Basíkába.
Bármennyire is szorul a hurok az Iszlám Állam körül, a kegyetlenkedésekkel nem hagynak fel. Moszulban beszámolók szerint teljes rettegésben tartják a lakosságot, és rajtuk töltik ki az ostrom miatti dühüket. Azt is igyekeznek demonstrálni, hogy semmi sem változott, ezért továbbra is rendszeresek a nyilvános kivégzések – olyan embereket ölnek meg, akik szerintük ellenzik a rendszerüket, vagy információt adhattak át az ellenük harcoló szövetségeseknek. Az ENSZ emberi jogi szervezetéhez is több beszámoló érkezett a dzsihádista csoport által elkövetett atrocitásokról. Az egyik esetben például három nőt és három gyermeket lőttek agyon, mert lemaradtak egy csoportból, akiket arra kényszerítettek, hogy költözzenek át egy másik faluba. Állítólag az is előfordult, hogy az iraki hadsereg civilek holttesteire bukkant.
Ahogy ettől előre tartani lehetett, a dzsihádisták a helyi lakosokat élő pajzsként is használják. Az offenzíva óta a terroristák próbálnak elvegyülni a civilek között. Többen ezért levágják a szakállukat és öltözetüket is megváltoztatják, hogy ne lehessen kiszúrni őket. Az autósokat pedig arra kényszerítik, hogy az Iszlám Állam rendszámtáblájával közlekedjenek, ami miatt könnyen légicsapások áldozataivá válhatnak.
A terrorszervezet azzal is próbálkozik, hogy megossza az iraki hadsereg és a pesmergák figyelmét. A hétvégén ezért több véres merényletet hajtott végre Irak más régióiban. Az ország északi részén fekvő Kirkukban közel ötvenen haltak meg, amikor a dzsihádista csoport több ponton támadást indított a város ellen. A terroristákat 24 órás súlyos összecsapásokat követően tudták csak kiűzni. Ezután a nyugati Anbar tartományban található Rutba lett az Iszlám Állam célpontja. A település 2014 óta a szélsőséges iszlamisták ellenőrzése alatt állt, négy hónappal ezelőtt azonban a kormányerők felszabadították. A dzsihádistáknak viszont alvósejteken keresztül sikerült visszaszivárogniuk, és merényletekkel több kerületet elfoglaltak. Egyes beszámolók szerint a város felét megszerezték.
A Moszul elleni offenzívát megzavarhatja a török–iraki feszültség kiéleződése is. A törökök azt állították, hogy az iraki kurd erők kérésére Basíka környékén a török tüzérség is lőtte az Iszlám Állam állásait. Egy közeli bázison ugyanis török csapatok is állomásoznak. Bagdad azonban határozottan cáfolta, hogy Ankara is részt venne a moszuli hadműveletekben. Törökország már többször kifejezte, hogy szerepet vállalna az offenzívában, Irakban azonban sokan erről hallani sem akarnak, mondván, hogy a törökök is közrejátszottak abban, hogy ilyen biztonsági helyzet alakult ki az országban. Az pedig egyenesen felháborítja őket, hogy török katonák tartózkodnak Irakban. Haider al-Abadi miniszterelnök szerint Ankara ezzel a lépéssel regionális háború kirobbantását kockáztatja. A bagdadi kormány ezért már kezdeményezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa tartson rendkívüli ülést. Recep Tayyip Erdogan tagadta, hogy be akarnának avatkozni az iraki felekezetközi konfliktusba, állítása szerint csupán a szunnita arabok és a türkmének jövője miatt aggódnak. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy országának „történelmi felelőssége” van a térségben, utalva arra, hogy Moszul közel 400 évig – egészen addig, amíg 1918-ban a britek el nem foglalták – az Oszmán Birodalom uralma alatt állt.
2016. 10. 28. (XX/43)
