Hiába vezetett be burkinitilalmat David Lisnard cannes-i polgármester, hiszen a francia Legfelsőbb Bíróság csaknem 30 másik polgármesterrel együtt felszólította, hogy tartsa magát a bírósági döntéshez, amely megsemmisítette a muszlim női fürdőruházatra vonatkozó tiltást. Lisnard korábban hangsúlyozta, hogy az intézkedés bevezetésével városának biztonságát kívánta elősegíteni az érvényben lévő szükségállapot ideje alatt is. A polgármester hozzátette: a burkini „vallási hovatartozást” fejez ki, miközben a vallási épületek terrortámadások célpontjai Franciaországban.
A helyzet érdekessége, hogy a nizzai bíróság korábban helybenhagyta a cannes-i burkinitilalmat arra hivatkozva, hogy a muszlim nők által viselt fürdőruha viselése sérti azt a törvényt, amely tiltja, hogy vallási okokra hivatkozva az állampolgárok elhagyják a közös szabályokat. A nizzai bíró indoklásában hozzátette: az intézkedés bevezetésére a szükségállapot, illetve az egy hónappal ezelőtti terrortámadás miatt került sor.
A Közösség a Franciaországi Iszlamofóbiával Szemben (CCIF) ennek ellenére bejelentette, hogy másodszor is fellebbez a tilalom ellen, és meg is nyerte a Human Rights League-gel közösen indított pert a Legfelsőbb Bíróságon.
A bírák egyébként arra hivatkozva semmisítették meg a tiltó rendeletet, hogy az „súlyosan és illegálisan csorbítja az alapvető szabadságjogokat”. A döntés ellenére Nizza, Frejus és a korzikai Sisco város polgármesterei kijelentették, hogy továbbra is fenn fogják tartani a burkini tengerparti viselésének tilalmát. Lionnel Luca, Villeneuve-Loubet polgármestere szerint – aki szintén betiltotta a burkinit városában – a vita nem másról szól, minthogy „el kell döntenünk, hogy a saríatörvénykezés mosolygós, barátságos verzióját szeretnénk-e tengerpartjainkon, vagy hogy a köztársaság szabályai érvényesüljenek”. A burkinitiltással kapcsolatban a legtöbb vezető politikus is megszólalt, hiszen időközben elindult a jövő évi francia elnökválasztási kampány, melynek során Nicolas Sarkozy és Manuel Valls is a szélsőjobboldali Nemzeti Front táborából igyekszik szavazókat maga mellé állítani nyilatkozataival (lásd kapcsolódó cikkünket).
Németországban szintén nagy vihart kavart, hogy a Kereszténydemokrata Párt (CDU) augusztus 19-én bejelentette: betiltanák a burka és a teljes arcot fedő kendők viselését az iskolákban, az egyetemeken, a tömegmegmozdulásokon, a bíróságokon és a köztisztviselők között. A burkini tilalma ugyan nem szerepelne a terrorellenes intézkedések között, de a nyolc német tartományi belügyminiszter által kidolgozott javaslatcsomag ismét bevezetné azt a 2014-ben eltörölt szabályt, amely kötelezte az unión kívülről érkezett bevándorlók Németországban született gyermekeit, hogy válasszanak szüleik állampolgársága vagy a német állampolgárság között, amint nagykorúvá válnak.
A német kormány megosztott a törvényjavaslattal kapcsolatban, hiszen bár Angela Merkel kancellár álláspontja szerint „egy teljesen elfátyolozott nőnek szinte egyáltalán nincs esélye arra, hogy sikeresen integrálódjon a német társadalomba”, Sigmar Gabriel alkancellár véleménye szerint viszont a burka betiltása nem segíti elő a terrorizmus elleni harcot. Thomas de Maiziere belügyminiszter ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a burka „nem tartozik kozmopolita országunkba”, és a teljes arcot eltakaró ruhadaraboknak „nincs helyük társadalmunkban”.
A tiszavirág-életű burkinitilalomnak egy haszonélvezője biztosan van: a fürdőruha megálmodója, a libanoni–ausztrál Aheda Zanetti ugyanis azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy a ruhadarab nem az elnyomást, hanem a szabadságot és az egészséges életmódot népszerűsíti, ez az oka annak, hogy a július elején bevezetett franciaországi burkiniviselési tilalom óta 200 százalékkal megugrott a termék iránti online kereslet.
Kendőtörvények Európában
2016. 09. 02. (XX/35)
