hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Cameron után Renzi?
Újabb sorsdöntő referendum Európában

2016. 08. 15.
Ősszel kerül sor Olaszországban a parlament működését alapjaiban megváltoztató alkotmányreformról szóló népszavazásra. Mivel Matteo Renzi miniszterelnök kijelentette, hogy a módosítás elutasítása esetén lemond, sokan úgy látják, az október végére, november elejére tervezett referendum egyben – a Brexitről szólóhoz hasonlóan – a lakosság kormánnyal szembeni elégedetlenségének fokmérője lesz.

Olaszország jelenleg érvényben lévő, 1948-ban hatályba lépett alkotmányának hagyatéka az ún. tökéletes kétkamarás parlamenti működés, amely igazi unikumnak számít. A képviselőház és a szenátus egyforma súlyú, és ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik, vagyis mindkettőnek minden javaslatot azonos szövegezéssel el kell fogadnia. Ez rendkívüli módon lelassítja
a törvényalkotási folyamatot; elméletileg a végtelenségig utaztathatják a két testület között a tervezeteket. Hátrány az is, hogy a szenátus tagjait szintén általános választások útján jelölik, vagyis nincs régiószintű érdekképviselet. Végül, az a gyakorlat, hogy a bizalmi szavazásokban mindkét háznak részt kell venni, sokszor ellehetetlenítette az aktuális kormányok munkáját (a jelenlegi a 64. kabinet a második világháború óta).
Ennek a rendszernek a hatékonyságát és szükségességét rögtön a létrejötte után megkérdőjelezték, és a megreformálásának igénye rendszeresen felmerült. A mostani javaslat végleg szakítana a tökéletes kétkamarás rendszerrel, teljesen megszüntetve a szenátus törvényhozási hatásköreit. Ha a referendumon az igenek győznek, a következő, 2018-as parlamenti választástól az olaszok közvetlenül csak a képviselőház 630 tagját választják meg. A szenátus létszáma a jelenlegi 315-ről 100-ra csökken, közülük 95-en az olasz tartományok küldöttei lesznek, 5-öt pedig az államfő nevez ki. Feladatuk nagyrészt az állam és a tartományok közötti kapcsolattartásra, az alkotmányos reformokra, nemzetközi szerződések ratifikálására terjed ki. A módosító csomagot a törvényhozás már elfogadta, de nem kétharmados többséggel – ezért van szükség a népszavazásra.
Az ellenzéki pártok szerint az alkotmánymódosítás Matteo Renzi miniszterelnöknek a végrehajtói hatalom kibővítésére tett kísérlete, és létfontosságú demokratikus fékeket szüntetne meg. Ezt különösen annak fényében találják aggasztónak, hogy tavaly már bevezették az alsóház reformját, amely több helyet biztosít a parlamentben a kormányzó párt számára. „Októberben egy jó nagy »nem«-re lesz szükségünk, hogy hazaküldjük ezt a miniszterelnököt, akit nem is választottunk, és helyreállítsuk a demokráciát” – posztolta Facebook oldalán Renato Brunetta, a jobbközép Forza Italia párt vezető politikusa, utalva arra, hogy Renzi 2014-ben párton belüli „puccsal” került a kormány élére.
Renzi május 5-én indította el a referendum melletti „igen-kampányt”, kijelentve, hogy ha veszít, lemond. Néhány hónappal ez előtt ez még nem tűnt kockázatos bevállalásnak, azóta azonban máshogy áll a helyzet; az eredményt negatívan befolyásolhatja például a régóta húzódó, a Brexit után tovább mélyült bankválság. Olaszország pénzintézeteiben a mai napig rendkívül magas a rossz hitelek aránya, majdnem minden ötödik olasz adósnak problémát jelent a törlesztés, de a bankok kimentése politikai és jogi szempontból is rizikós. (Pánikhangulat. Hetek, 2016. július 15.)
A gazdasági növekedés lelassulása és a migráció miatti aggodalmak is a nemleges szavazatok többsége felé billenthetik a mérleg nyelvét az őszi referendumon. Vincenzo Scarpetta, az Open Europe agytröszt politikai elemzője szerint a miniszterelnök elszámította magát, amikor abból indult ki, hogy az olaszok a gazdasági problémákkal szemben elsőrendű kérdésnek tartják az alkotmányreformot.
A júniusi Brexit-szavazással párhuzamot vonva egyre többen látják úgy, hogy az olasz referendum fórumot ad a választóknak a kormánnyal szembeni elégedetlenségük kinyilvánítására. Az euroszkeptikus irányzatok erősödésével az elemzők komoly esélyt látnak a Brüsszel által az olaszokra oktrojált Renzi-kormány bukására, ami vagy azt jelentené, hogy megbízott miniszterelnök veszi át a vezetést, vagy azt, hogy új választásokra kerül sor. Ez utóbbi esetben a júniusi polgármester-választáson megkezdett sikerszéria folytatásaként az 5 Csillag Mozgalom győzelmére lehetne számítani.
Bár sokan kalkulálnak azzal, hogy az olaszok úgymond a józan észre fognak hallgatni, és nem akarnak újabb belpolitikai stagnálást (az elmúlt három évben négy miniszterelnököt „fogyasztottak el”), egy dologban mindenki egyetért: Renzi nagyot hibázott, amikor egész politikai jövőjét egy lapra tette fel. Még az egyébként mellette kampányoló Giorgio Napolitano korábbi köztársasági elnök is kifogásolta ezt a lépést: „Nem tette jól, hogy így túlpolitizálta – ha az »igen« győz, akkor az ország általános érdeke győz, ez nem egy trófea, amit Renzi mutogathat, nem személyes megkoronázás.” A Corriere della Sera című napilapnak azt is hozzátette: „Ha az alkotmánymódosítás kudarcot vall, Olaszország olyan demokráciának fog tűnni, amely képtelen megreformálni magát.” Ennek pedig egyesek szerint a Brexitnél is jelentősebb hatása lenne az Európai Unió egészére.

Kampányguru Amerikából

Matteo Renzi azt a Jim Messinát bízta meg az őszi referendum kampányának levezénylésével, akinek „referenciamunkái” között ott szerepel Barack Obama és David Cameron újraválasztása, a 2014-es skót függetlenségi népszavazás eredménye, vagy hogy 2010-ben kabinetfőnök-helyettesként elérte, hogy a Kongresszus megszavazza a melegek katonai szolgálatának engedélyezését. Dan Pfeiffer, Obama kommunikációs tanácsadója úgy fogalmazott: „ő a legbefolyásosabb ember Washingtonban, pedig senki sem hallott róla”.
Messina csodafegyverei a végletekig alapos adatgyűjtés és az erre épülő, nagyon gondosan megtervezett terepmunka. Az előbbi kiterjed a választók fogyasztói szokásaival, közösségimédia-használatával, korábbi szavazási tevékenységével kapcsolatos információk megszerzésére és elemzésére, hogy kiválasszák azokat, akik nagy valószínűséggel szimpatizálnak az adott üggyel vagy politikussal – jelen esetben az alkotmányreformmal. A kiküldött önkéntesek így nem találomra, hanem nagyon is célzottan kopogtatnak be szinte kizárólag azokhoz, akiket várhatóan meg lehet győzni az „igen” mellett. „Ha irányítani tudod a folyamatot, irányítani tudod a végeredményt is” – foglalta össze Jim Messina sikerének kulcsát a Washington Postnak.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!