Brita Hadzsi Haszan, az aleppói városi tanács vezetője szerint a Nyugatnak sürgősen cselekednie kellene, ugyanis a víz-, az élelmiszer- és az orvosieszköz-készletek rohamosan fogynak az ostromlott városrészben. A Castello utat érő orosz támadások elvágták Szíria második legnagyobb városa keleti részének utánpótlásait, ahová július 7-e óta egyáltalán nem jutnak be áruk és segélyek. Két-három hónap múlva tömeges éhezés törhet ki. „Vannak tartalékaink, de az ostromlott Aleppoójelenleg 326 ezer embernek ad otthont…” – mondta Hadzsi Haszan.
A városban és környékén 2012 után sajátos helyzet alakult ki, a város keleti kerületei az aleppói kormányzóság nyugati részét ellenőrző dzsihádisták kezére kerültek, míg a város nyugati kerületeit védték a tartomány keleti részét ellenőrző kormányerők, így mindkét városrész sajátos nyúlványként ékelődött be a kormány, illetve a dzsihádisták által ellenőrzött területekbe.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a város északi területeinek egy részét a törökellenes szíriai kurd gerillák tartják ellenőrzésük alatt.
A kormánycsapatok és szövetségeseik tavaly szeptemberben előbb az Iszlám Állam ellen indítottak támadást Aleppótól keletre, áttörve a halálszekta ostromgyűrűjét Kuweires repülőtere körül, majd október közepén a Szíriai Arab Hadsereg a libanoni síita Hezbollahhal, Aszad pánarab szocialista Baath pártjának milíciájával és a Nemzeti Védelmi Erőkkel karöltve átfogó támadást indított Aleppónál. A hadműveletet a levegőből az oroszok támogatták.
Február elejére a kormánycsapatok áttörték a dzsihádisták ostromgyűrűjét az Aleppótól nyugatra fekvő Nubl és al-Zahraa városok körül, elvágva a dzsihádisták észak-szíriai területeit a szunnita törzsterülettől és Aleppótól, majd a kormányerők és a Hezbollah egységei elvágták az Aleppó dzsihádisták által ellenőrzött területeit a szunnita ellenőrzés alatt álló területekkel és Törökországgal összekötő főutat.
Aleppó megmaradt lakosainak élete pokollá vált ebben az időszakban. A Nemzetközi Vöröskereszt szíriai delegációjának vezetője, Marianne Gasser szerint a megmaradt aleppói kórházak helyzete már hónapokkal ezelőtt is válságos volt.
A bombázások a kórházakat és az egészségügyi dolgozókat sem kerülik el; múlt hétvégén négy kórházat semmisítettek meg. Az áram és a víz hiánya is főleg a kórházakat sújtja. Az orvosok annyira kevesen maradtak, hogy szinte egy szemhunyásnyi pihenésük sincs. Segélyszervezeti munkások szerint mindössze annyi üzemanyag maradt, hogy a generátorok, pékségek és kórházak további egy hónapig működni tudjanak.
Az orosz légitámadások a fontosabb utak és a koalíciós erők bázisai mellett civil célpontokat is érnek. Kazettás bombák, hordóbombák, vízibombák és termit alapú gyújtóbombák egyaránt bevetésre kerülnek, ami a város népirtásszerű pusztítását eredményezi. A közvetlen mészárlás mellett az elemi életfeltételektől is megfosztják a civileket. Az ostrom alatt tartott lakosság kimerült, tízezrek veszítették el az otthonukat, a munkájukat és a vagyonukat. Vannak olyanok, akik már két-három éve élnek iskolákban, félkész épületekben vagy elhagyott gyárak területén, és feladták a reményt, hogy valaha is hazatérhetnek majd.
Stephen O’Brien, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős vezetője azt terjesztette a Biztonsági Tanács elé, hogy hetente két napon át szüneteltessék a harcokat, ami alatt az ENSZ és a segélyszervezetek bejuttathatják szállítmányaikat a csapdába esett lakosságnak.
Mivel egyelőre egyik fél sem tudott döntően a másik fölé kerekedni, az ENSZ Biztonsági Tanácsa régóta politikai megállapodást sürget.
A 2012-es Genfi Közlemény egy közös megegyezésen alapuló, átmeneti kormányzat felállítását javasolta.
Ezt nem sikerült gyakorlatba ültetni, ahogy a 2014-es Genf II béketárgyalások is kudarcba fulladtak, mivel az ENSZ megállapítása szerint a szír kormányzat nem mutatott nyitottságot az ellenzéki követelések megvitatására. Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja helyi tűzszünetek sorozatát javasolta.
Az Iszlám Állammal való konfliktus új löketet adott a politikai megoldás keresésének. Az Egyesült Államok és Oroszország vezette béketárgyalások a kormányerők és az ellenzék képviselőit szeretnék tárgyalóasztalhoz ültetni. Korábban megpróbálták megvitatni a Biztonsági Tanács által támogatott útitervet a békéről, amely egy tűzszünetről és egy választásokkal záruló átmeneti időszakról szólt.
Február végén végül sikerült egy hosszabb tűzszünetet kieszközölni, de 53 nap után újrakezdődtek a harcok, amelyeket azóta csak néhány órára vagy napra sikerült felfüggeszteni. A szír lakosság jelentős része kiábrándult a „nyugati megtévesztésből”, és beálltak a kormányzat mögé Aleppó felszabadításának ügyében. Orosz médiajelentések szerint al-Nuszra dzsihádisták a „tűzszünet” alatt is lőtték a szír kormányerőket. Eközben Amerika három tonna fegyvert szállított az ellenzéki erőknek – állítja az IHS Jane’s biztonságpolitikai elemző cég. A szír kormányerőket pedig kórházak bombázásával vádolták meg.
Úgy tűnik, a kudarcba fulladt tűzszünet sem Amerikának, sem Oroszországnak nem volt hosszú távú érdeke. Amerika a választások előtti vitákban az ország biztonságát szavatoló külpolitikát igyekszik felmutatni, míg egyre inkább kudarcot vall egy mérsékeltebb szíriai ellenzéki haderő felállításában. Oroszország pedig elsősorban Amerikát szerette volna együttműködésre bírni, ám erre egyre kevesebb esélyt látnak. Orosz szemszögből a NATO jelenleg hibrid háborút folytat Oroszország ellen. Mindez jó táptalajt ad a szélsőségek további növekedésének: az iszlamisták a Szíriai Iszlám Mozgalom nevet viselő egységfront kialakítását fontolgatják. Jelen körülmények között Iránnak, Törökországnak és Szaúd-Arábiának is a harcok folytatása az elsődleges érdeke. Mindazonáltal hivatalosan támogatják, hogy a szír kormány legyen hajlandó előfeltételek nélkül újrakezdeni a béketárgyalásokat az ENSZ közvetítése mellett. Augusztusban újabb békekonferencia veheti kezdetét Genfben. Politikai előrelépés nélkül nem sok esély van a harcok tartós beszüntetésére.
2016. 07. 29. (XX/30)
