Miután a nizzai támadás az elmúlt 18 hónap során a harmadik nagyobb hatású terrorakció volt Franciaországban, több vezető politikus megkérdőjelezi a francia terrorelhárítás hatékonyságát.
Kritikusok szerint Franciaországnak tanulnia kellene az Egyesült Királyságtól, Izraeltől és az Egyesült Államoktól, ahol a hasonló támadások kivédésére több jelentős középület és közterek körül beépített terrorelhárító rendszert alakítottak ki. Ezek a rendszerek lehetnek látványos barikádok vagy akár az átlagember számára észrevehetetlen építészeti megoldások is. Londonban például a Parlament előtt az arra járók fekete barikáddal találkozhatnak; a Whitehall közigazgatási központ területén a beépített rendszer alkalmas gyalogos áthaladásra, viszont egy teherautós támadást a mobil védelmi elemek megakadályoznak. Emellett bizonyos tömegrendezvények helyszínein is található beépített védelmi rendszer. Az Arsenal futballcsapatának az Emirates stadionján található csapatneve például a dekoráción túl védelmi célokat is szolgál: nagy sebességű teherautós támadást képes megakadályozni. Építészek számára elérhető olyan javaslatgyűjtemény, amely tartalmaz gyakorlati tanácsokat az új épületek megerősítésére potenciális támadásokkal szemben.
Nagy-Britanniával összehasonlítva többen a francia kormány szemére vetik a nemzetvédelmi hatékonyság hiányát. A szigetországban a legutolsó tömegtámadásra 2005-ben volt példa (a 7/7-ként emlegetett londoni robbantássorozat, amelyben 52 ember vesztette életét, és további 700 megsebesült.) Azóta azonban 40 terrortámadást akadályoztak meg, ezek közül hetet az elmúlt 18 hónapban. Franciaországban ezzel szemben az elmúlt 3 évben közel 250 ember vesztette életét különböző terrortámadásokban. A két ország közötti különbségek ugyanakkor több okkal is indokolhatók. Egyrészt az Egyesült Királyság szigetország, valamint nem része a schengeni övezetnek, ami lehetőséget ad a határellenőrzésre. Még fontosabb okként emlegetik a titkosszolgálatok hatékonyságát. Nagy-Britanniában az MI5, az MI6 és a Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ), valamint a rendőrség rendszeresen megosztja hírszerzési információit. Ezzel szemben Franciaországban a hat különböző hírszerzési ügynökség nem dolgozik együtt.
Szakértők szerint terrorelhárítási szempontból a legkritikusabb kihívás az úgynevezett „magányos farkas” jelenség, amikor az elkövetők egyedül tervelik ki és hajtják végre az akciót. Mohamed Lahouaiej-Bouhlel, a nizzai terrortámadás tunéziai származású elkövetője is ebbe a típusba tartozott, akinek a törvénnyel korábban lopás és bántalmazás miatt volt összetűzése. Az Iszlám Államnak, annak ellenére, hogy felelősséget vállalt a támadásért, a lehetséges inspiráción kívül nem volt semmilyen szerepe a tervezésben vagy a végrehajtásban. Az, hogy a terrorszervezet ilyen jellegű támadásokért is felelősséget vállal, szakértők szerint azzal van összefüggésben, hogy visszaszorulóban van a szíriai és iraki csataterekről. Minél több területet veszít, annál nagyobb valószínűséggel hajt végre támadásokat külföldön. Ezek a támadások pedig egyre inkább hasonlítanak a rivális al-Kaida régi technikáira, a különös kegyetlenség ismérvével párosítva.
2016. 07. 22. (XX/29)
