A helikopterek és kétéltű járművek szállítására egyaránt alkalmas Mistral hadihajók Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszterhez közeli források szerint 950 millió euró ellenében fognak megérkezni Egyiptom partjaihoz 2016 márciusában. Az összeg 400 egyiptomi tengerésznek a saint-nazaire-i hajógyárban folyó kiképzését is fedezi.
Az eredeti megrendelő, Oroszország 2011-ben írt alá megállapodást Párizzsal a két Mistral megvásárlásáról. Az első hajó 2014 októberében, a második 2015-ben került volna a birtokába. Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt azonban Franciaország elállt az átadástól.
Annál érdekesebb, hogy Egyiptom megkapja a hajókat, holott a Szaúd-Arábia vezette koalíció tagjaként hasonlóképpen beavatkozik Jemenben az Iránnal szövetséges huszi felkelők legyőzése érdekében (az persze vitathatatlanul a javára írható, hogy területet nem csatolt el). Nem látni garanciát arra, hogy a tervek szerint a Földközi-, illetve a Vörös-tengeren állomásozó Mistralokat nem vetik majd be a konfliktusban, amely
eddig több mint 4500 életet követelt,
és újabb humanitárius katasztrófával
fenyeget. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a hadihajók vételárának nagy részét Szaúd-Arábia állja.
François Hollande francia elnök azzal indokolta az üzletet, hogy Egyiptom elindult a demokratizálódás útján, ezért Párizsnak kötelessége támogatni. Csakhogy a külső beavatkozáshoz hasonlóan a demokrácia és emberi jogok tekintetében sem szalonképesebb partner az észak-afrikai ország, mint Putyin Oroszországa. Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter ugyanakkor a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva vette védelmébe az üzletet: „Miközben Afrikában és a Közel-Keleten minden korábbinál nagyobb mértékben nő a terrorfenyegetettség, az egyiptomi haderő a stabilitás kulcsfontosságú tényezőjének látszik a térségben.” Abdel-Fattáh esz-Szíszi kormányának elmúlt két éve alatt ezzel szemben a dzsihádista veszély csak fokozódott, különösen a Sínai-félszigeten, és a keményvonalas politika inkább az ellenzéki csoportok radikalizációjához szolgáltat táptalajt. Ami pedig az egyiptomi hadsereget illeti, csak remélni lehet, hogy a jövőben sikeresebben harcolnak a terrorizmus ellen, mint a szeptember 13-ai „támadás” során, melyben nyolc mexikói turista vesztette életét.
Az adásvétel leginkább arról árulkodik, hogy Egyiptom és más arab kormányok igyekeznek csökkenteni függőségüket az Egyesült Államoktól mint katonaieszköz-szállítótól, Franciaország pedig készsége-sen vállal szerepet ebben a folyamatban.
A fent említett „demokratizálódási támogatás” keretein belül a két ország hadserege már korábban együttműködési megállapodásokat kötött. Egyiptom az év első felében 24 Rafale típusú vadászgépet, egy úgynevezett európai többfeladatú (FREMM) fregattot és hozzá rakétákat vásárolt Franciaországtól 5,2 milliárd euró értékben.
Áprilisban Katar hozott tető alá a franciákkal egy 24 Rafale vadászgépre vonatkozó 6,3 milliárd eurós szerződést. Libanon szintén Párizstól szerez be fegyvereket hadereje modernizálása érdekében, amihez Szaúd-Arábia 3 milliárd euróval járul hozzá.
A fegyverkezési kedv ráadásul erősödött a Teherán és a vezető hatalmak között létrejött atomalku hírére, az arab országok ugyanis tartanak egy, a szankciók eltörlése nyomán megerősödött, gazdag és ambiciózus Irántól.
Mit tud a Mistral?
2015. 10. 02. (XIX/40)
