hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ingatlanfoglalással oldanák meg a migránsok gondjait Németországban
Új lakók

2015. 10. 09.
Kisajátítható lakások a menekültek számára, kilakoltatott bérlők, akiknek a helyét bevándorlók foglalják majd el, szélsőjobboldali támadások a menekülteket szállító buszok ellen és újabb arab nyelvű, bevándorlás­ellenes hirdetések a közel-keleti menekülttáborokban. Egyre nagyobb hullámokat ver a tél közeledtével az Európába érkező migránsokkal kapcsolatos helyzet, amelynek megoldására az észak-európai jóléti államok sincsenek igazán felkészülve.

Hamburg önkormányzata lehet az első fecske azoknak a sorában, akik az elkövetkező hetekben rendeletben fogják kötelezni az üresen álló ingatlanok tulajdonosait, hogy állami kompenzáció fejében adják át azokat a menekültek elhelyezésére. Az igazi botrányt azonban az keltette, hogy felmerült a lehetőség Berlin egyik legexkluzívabb negyedével kapcsolatosan is, amely egész Németországot tekintve az egyik legfrekventáltabb környék. Friedrichshain-Kreuzberg kerületben a Riehmers Hofgarten lakásai olyan épületekben találhatók, amelyek Berlin alapításának idején épültek, így érthető, hogy a tulajdonosok visszafojtott lélegzettel várják a következő hetekben születő határozatokat.
Németországban egyre több hír szól arról is, hogy a menekülttáborokban összezsúfolt bevándorlók, akik között van mindenféle nemzetiségű és vallású, egyre gyakrabban verekszenek össze a túlzsúfoltság és a bevándorlók elvárásainak nem megfelelő – bár a török menekülttáboroknál nagyságrendekkel kényelmesebb – szállások miatt. Érthető tehát, hogy a menekülttáborokkal rendelkező kisvárosok önkormányzatai a legszívesebben akár a hétvégi házakat is kisajátítanák, hogy megoldódjon a helyzet. Arról is érkeznek nyugtalanító hírek, hogy a német lakástulajdonosok, illetve az önkormányzatok hosszú távú bérleti szerződéseket mondanak fel azért, mert a kormánytól egy bevándorló elszállásolásáért kilátásba helyezett 550 euró nyilvánvalóan sokkal nagyobb havi bevételt generál majd az eddigi fix bérleti díjnál.
Időközben a svájci hadsereg különleges hadgyakorlatot tartott Conex 15 néven, amelybe a katonákon kívül a határőröket is bevonták, arra hivatkozva, hogy a svájci határon könnyen kialakulhat a magyar–szerb határon nemrég lezajlott erőszakos incidensekhez hasonló konfliktus. A svájciak azzal ütik el a kritikákat, hogy a gyakorlat nem az aktuális krízisre adott válasz, hanem azt már jó ideje tervezi a hadsereg. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben 800 katona áll készenlétben arra, hogy azonnal a határokra vonuljon, amennyiben arra szükség lesz.
Svédországban is egyre komolyabb aggályokat vet fel a menekültkérdés. Nem elég, hogy Európában a legmagasabb összeggel támogatják a bevándorlókat, illetve egy főre vetítve a svédek fogadják be a legtöbb menekültet, nemrégiben az IMF szólította fel a svéd kormányt arra, hogy könnyítse meg a bevándorlók számára a munkavállalást. A svéd munkaerőpiac köztudottan erősen képzettségorientált, sokszor a képzetlen svédek is nehezen találnak munkát, a bevándorlók számára pedig ez a legnagyobb probléma. Az országba érkezők 70 százaléka ugyanis képtelen elhelyezkedni. A lakosság azonban itt is egyre megosztottabb a kérdésben, ugyanis az emberi jogi kérdésekben saját moralitására igen büszke Svédországban alakulnak ki európai átlagban a legnagyobb egyenlőtlenségek. Ez azonban nem kizárólag a munkaerőpiacon jelent problémát – a szociális juttatások majdnem felét a 16 százaléknyi bevándorló kapja. A lakosság egyre növekvő ellenérzésének legjobb indikátora, hogy a radikális jobboldali Svéd Demokraták támogatottsága lassan eléri a 25 százalékot az aktív szavazók körében.
Dánia esetében is egyre jobban érzékelhető, hogy sok bevándorló célja elsődlegesen a szociális juttatások elérése, és nem a személyes biztonság. A dán kormány egy rendelettel a korábbi 10 ezer koronáról (400 ezer forint) 5 ezer koronára csökkentette a szociális juttatásokat, ami sok bevándorló számára nem elfogadható, emiatt nem hajlandóak leszállni azokról a kompokról, amelyek Németországból szállítják őket Dánia területére, hanem egyből, regisztráció nélkül kívánnak továbbmenni Svédországba. A dánok valószínűleg nem fogják erőltetni a regisztrációt, sőt, a dán külügyminisztérium a libanoni al-Nahar napilapban elhelyezett egy arab nyelvű hirdetést, amelyben tájékoztatja és egyben felszólítja a menekülttáborok lakóit, hogy ne is vállalkozzanak a rengeteg veszélyt rejtő útra.
A héten több tudósítás szólt arról, hogy a Svédországba érkezett bevándorlók sem voltak elégedettek a menekülttáborokban tapasztalt ellátással,  így tovább indultak a szomszédos Finnországba. Ott azonban a Ku-Klux-Klan-jelmezes szélsőjobboldali tüntetők Lahti város közelében erőszakos támadásokat intéztek a menekülteket szállító buszok ellen, amit a kormány hivatalosan kiadott közleményben ítélt el, ám a támadások sok bevándorló kedvét vehették el attól, hogy tömegesen vonuljanak át Svédországból. A buszokkal érkező menekülteket a hennalai katonai támaszpont barakkjaiban szállásolták el.

A demokrácia vége?

Jobban teszi Nagy-Britannia, ha már most kilép az Európai Unióból – javasolja Janet Daley újságíró a The Telegraph hasábjain, azzal érvelve, hogy a demokrácia kora lassan véget ér a közösségben, és a helyét egyre inkább egy totalitárius, felülről vezérelt szervezet veszi át. Daley az Orbán Viktorral és a migránshelyzetben született döntéseivel szembeni támadások alapján azt állapítja meg, hogy a népképviselet, amelynek értelmében a választott politikusok az őket választók érdekeit képviselik elsősorban, az unión belül komoly ellenállásba ütközik. Daley írása szerint veszélyes jövőképet vetít elénk az a tény, hogy az uniót irányító, nem választott testületek olyan ügyekben ítélik el a választott vezetőket, amelyekben azok egyértelműen saját választóik akaratát képviselik. Ez ugyanis közvetlenül azt jelenti, hogy ezek a vezetők nem kívánják a nép akaratát figyelembe venni – nemcsak a menekültkérdésben, de a gazdasági, szociális vagy katonai döntésekben sem –, így a jelen esetben a migránskrízisre adott reakciók jól mutatják, mi várhat ránk a jövőben.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!