Kedden tévévitában mérhették össze erejüket az esélyes pártok vezetői – ezt a lehetőséget ragadta meg a korábbi miniszterelnök arra, hogy bejelentse: semmiképpen sem lesz nagykoalíció a görög parlamentben. „Vagy haladó, vagy konzervatív kormánya lesz Görögországnak” – jelentette be a nagy nyilvánosság előtt Ciprasz. Az Új Demokrácia (Nea Dimokratia – ND) vezetője, Evangelosz Meimarakisz nem akarta ezt az eshetőséget sem kizárni, mondván, hogy egy elegendő többséggel rendelkező kormány, azaz egy „politikai nemzeti válogatott” ki tudná kormányozni a válságból az országot.
A választási kampányban Ciprasz a jól bevált „tárgyaljuk újra a segélycsomagot” kártyához nyúlt, ám az előző hónapok vesszőfutása és az egyértelmű német kényszerítés már megmutatta, de legalábbis elültette a kételkedés magvait az emberekben afelől, hogy maradt-e egyáltalán bármekkora mozgástér az új görög kormány számára. Meimarakisz is megpróbálta ezt a húrt megpendíteni, bár kevésbé bátor ígéretekkel, mindenkit biztosítva arról, hogy „Európának biztosan nem az a célja, hogy megöljön minket. Merkel és Schäuble sem rendelkezik karmokkal.”
Meimarakisz minden eszközt megmozgat, hogy még az uniós trojkát is a támogatói közé csábítsa. A múlt szombaton ugyanis egy sajtótájékoztatón kijelentette: a Ciprasz-kormány által áprilisban igényelt 278 milliárd eurós második világháborús jóvátétel összege hibás kalkuláción alapul, és az ő pártja nem támogatja a követelést, legalábbis nem ezzel az összeggel. Ez jelentheti ugyan azt is, hogy a Szirizából kiszakadt Népi Egységpártba távozott korábbi parlamenti elnök, Zoé Konstantopulou által szorgalmazott 280-340 milliárd eurós szintet fogják támogatni, de azt is, hogy kormányra kerülésükkel egyidejűleg ejtik a követelést is – nyilván uniós engedményekért cserébe.
Úgy tűnik, a migránshullám sem segíti Ciprasz győzelmét, aki a jellegzetes baloldali álláspont szerint – a közhangulattal ellentétben – úgy vélekedik, hogy a menekülteket nem lehet erőszakkal vagy katonai eszközökkel megállítani. Ez a jelenség inkább a radikálisok malmára hajtja a vizet – a sorozatos bűncselekményekkel gyanúsított, botrányokkal tarkított pályafutású szélsőjobboldali Arany Hajnal e pillanatban a harmadik helyen áll a választási küzdelemben.
A Sziriza a belső szakadás után is viszonylag erős maradt, az Új Demokráciával szinte fej-fej mellett a választók mintegy 27 százalékát tudhatják maguk mögött. Az Arany Hajnal 6,5 százaléka mellett a kommunisták is egészen jól szerepelnek 6 százalékkal, a centrista To Potami ugyancsak a bejutási küszöb fölött áll 5,5 százalékkal. Nagy valószínűséggel a Szirizából kivált Laiki Enotita (Népi Egység) párt is bejut a parlamentbe, most ugyanis 4,4 százalékon áll. A Sziriza jelenlegi koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) bejutása azonban veszélyben van: a választások előtt néhány nappal alig 1,5 százalékon állnak. Így aztán úgy tűnik, hogy a mérleg nyelvét az a mintegy 20 százaléknyi bizonytalan szavazó jelenti majd vasárnap, akiről a közvélemény-kutatók nem tudták megállapítani, merre szavaznak majd.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »