Hajdú Sándor
Mérsékelt lelkesedéssel és heves ellenzéssel fogadták hazájában Nagíb Szávírisz ötletét, aki a múlt héten felajánlotta, hogy megvesz egy olasz vagy egy görög szigetet, amelyen több százezer szíriai menekültet lehetne biztonságba helyezni – mondja lapunknak az évtizedek óta Magyarországon élő Ahmed Faiz egyiptomi üzletember.
A kopt származású milliárdos bejelentése heves ellenvéleményeket váltott ki az írott és az elektronikus médiában, és a közösségi hálón is rengeteg bejegyzés szólította fel, hogy inkább saját, nyomorban élő honfitársain segítsen – meséli Ahmed Faiz, miközben az egyik közösségi portál arab nyelvű bejegyzéseit elemezzük. Nagíb Szávírisz egy televíziós beszélgetőműsorba telefonált be, és ott jelentette be, hogy szigetet akar venni a szíriai menekülteknek Görögországban. Egyiptom egyik leggazdagabb emberéről van szó, aki nemcsak maga szerepel a tíz leggazdagabb egyiptomi között, hanem a bátyja és az édesapja is. Talán ők Egyiptom legtehetősebb családja – mondja Ahmed. A telekommunikációból meggazdagodott család egyébként az ország egyik vallási kisebbségéhez tartozónak vallja magát, kopt kereszténynek. Szávírisz a családja által létrehozott konglomeráció, az Orascom-csoport telekommunikációs cégét vezeti, amelynek érdekeltségi köre Afrikán kívül a Közel-Keletre és Ázsiára is kiterjed. A 61 éves üzletember vagyona az egyiptomi cégkatalógus szerint 2014-ben elérte a 2,8 milliárd dollárt (mintegy 750 milliárd forint). Az észak-afrikai ország lakosságának körülbelül tíz százalékát kitevő kopt kisebbséghez tartozó milliárdos ezen felül alapító tagja a röviddel a 2011-es forradalom után létrehozott Szabad Egyiptomiak Pártjának, amely részt vesz az idén októberre kiírt parlamenti választásokon.
Az al-Jóm asz-Szábe című egyiptomi napilap hétfői számában egy egész oldalt szentelt eladó görög és más országbeli szigetek hirdetéseinek, az ironikus hangvételű cím szerint „így segítve Nagíb Szávírisznek a szíriai menekültválság megoldásában”. „Manapság könnyebb egy szigetet vásárolni, mint Kairóban engedéllyel rendelkező (utasszállító) mikrobuszt találni… ezért úgy döntöttünk, hogy megkönnyítjük a megfelelő sziget felkutatásába belevágó Nagíb Szávírisz mérnök úr dolgát” – áll a cikk felvezetőjében. Az al-Vatan című újság honlapján megszólaltatott szakértők szerint az üzletember terve több oknál fogva kivitelezhetetlen: ezek között említik a városokból, kórházakból és iskolákból álló infrastruktúra megteremtésével járó költségeket és az adminisztratív nehézségeket. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a szigetek nem függetlenek, hanem valamelyik államhoz tartoznak, tehát minden esetben az adott anyaország jogrendszeréből kiindulva lehetne elkezdeni tervezni.
Szávírisz szeptember elején tett fel egy Twitter-üzenetet, amelyben azt írta: „Görögország vagy Olaszország, adj el nekem egy szigetet, Függetlenség névre fogom keresztelni, elhelyezem rajta a menekülteket, ellátom őket munkalehetőségekkel, hogy felépíthessék új hazájukat”. Egy televíziós interjúban egyebek mellett a szíriai menekülteket Magyarországon érő megaláztatásokkal indokolta terveit. Az már egy másik kérdés, hogy az Európa jóléti államaiba tartó migránsok vajon szeretnének-e országépítő vállalkozásba fogni, vagy inkább a „kész” országokat részesítenék előnyben.
A megszólított kormányok egyébként még nem reagáltak, de a milliárdos üzletember biztos a dolgában, így bejelentette, hogy a szigetet inkább Aylannak nevezné el, arról a múlt héten vízbe fulladt szíriai kisfiúról, akinek a török partokon fekvő holttestéről készült fotó világszerte megrökönyödést váltott ki.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »