A 17 éves Talha Asmal, aki a nyugat-yorkshire-i Dewsburyben lakott, Nagy-Britannia eddigi legfiatalabb öngyilkos merénylője. A fiú a beszámolók szerint a múlt hétvégén robbantotta fel magát az Irak északi részén fekvő Baidzsi városánál. Családja „szerető, kedves, figyelmes tizenévesként” jellemezte a fiatalt, aki szomszédjával és legjobb barátjával áprilisban utazott Törökországon keresztül Szíriába. Asmal esete, amely sokkolta a briteket, nem egyedi. Becslések szerint az elmúlt hónapokban 700 fiatal hagyta el az országot, hogy a dzsihádistákhoz csatlakozzon. Múlt héten például három lánytestvér kötött ki valószínűleg Szíriában. Az asszonyok összesen kilenc gyermekükkel együtt muszlim zarándokútra mentek Szaúd-Arábiába, de nem tértek vissza a várt időpontban, és minden kapcsolatot megszakítottak Nagy-Britanniában élő férjeikkel és rokonaikkal. Az Iszlám Állam egyik csempésze a BBC-nek elmondta, a 30 év körüli nők Törökországba repültek, ahonnan Szíriába mentek át.
Mindez jól bizonyítja, hogy a probléma egyre égetőbb, ezért sem volt meglepő, hogy David Cameron is a radikalizálódásról beszélt egy biztonsági konferencián Szlovákiában. A brit kormányfő kiemelte, mekkora veszélyt jelent, ha valaki csendben szemet huny az Iszlám Állam szélsőséges ideológiája felett. Cameron úgy véli, a radikalizálódás problémáját a gyökerénél kell kezelni, ebben pedig a családoknak és a közösségeknek kell oroszlánrészt vállalniuk. Azzal érvelt, hogy a muszlim közösség tagjai között vannak olyanok, akik nem mennek el odáig, hogy az erőszakot propagálják, de a Nyugat-ellenes előítéleteket ugyanúgy vallják. A fiataloknál pedig könnyen előfordulhat, hogy az előítéletből gyilkos szándék fejlődik ki.
A brit miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy nem a rendőrséget és a hírszerző ügynökségeket kell felelőssé tenni azért, hogy fiatalok az Iszlám Államhoz csatlakoznak. Véleménye szerint ha a hatóságokra mutogatnak, akkor tulajdonképpen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a radikalizálódás az egyénnel kezdődik, és ez azzal a veszéllyel jár, hogy sok olyan módszert kizárnak, amelyekkel már a gyökerénél el lehetne fojtani a problémát. Mint fogalmazott, az okokat kell kezelni, nem pedig a tüneteket. Cameron álláspontját igazolja egy tizenöt éves lány esete, aki két másik iskoláslánnyal együtt februárban szökött meg otthonról, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozzon. Apja eleinte nem volt hajlandó belátni felelősségét, hanem a rendőrséget hibáztatta. Később azonban kiderült, hogy tizenhárom éves korában elvitte a lányát egy szélsőséges megmozdulásra, amelyet egy betiltott terrorcsoport szervezett. A férfi végül kénytelen volt beismerni, hogy valószínűleg hatással volt lányára a rendezvény.
A kormányfő beszéde sokaknál kiverte a biztosítékot. Bírálói felemlegették 2011-es kijelentését is, amelyben a szélsőségesség terjedését a multikulturalizmus számlájára írta. A tiltakozások ellenére azonban tagadhatatlan, hogy az európai tendenciák aggasztóak. A kontinensen – főleg Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában – ugyanis egyre nagyobb befolyással bír az iszlám keményvonalas értelmezése, a szalafizmus. Biztonsági szakértők pedig úgy vélik, a fiatalokat főként ez inspirálja arra, hogy Szíriába vagy Irakba utazzanak harcolni. Németországban jelenleg mintegy 7000 szalafista lehet a belügyminisztérium szerint, ami majdnem kétszerese a négy évvel ezelőtti adatoknak. A franciáknál körülbelül 100 mecset állhat a szalafisták ellenőrzése alatt, ami a több mint 2000 muszlim imaházhoz képest nem nagy szám, ugyanakkor a folyamat itt is egyértelmű: négy év alatt duplájára nőtt az ilyen muszlim intézmények aránya. Szakértők azt állítják, hogy a szalafisták Franciaországban titkos kampányt folytatnak, hogy minél több mecsetet megszerezzenek. Módszerük, hogy először híveket gyűjtenek maguknak, majd pedig elkezdik az imámot is bírálni, hogy a többieket is az oldalukra állítsák. Taktikájukkal főleg a fiatalokat és a betért muszlimokat tudják megszólítani. A helyzet Nagy-Britanniában sem jobb. A brit kormány muszlimszakértője és szélsőségesség elleni tanácsadója, Mehmood Naqshbandi azt állítja, hogy a szigetország 1740 mecsetjének 7 százaléka van a szalafisták kezében. Nasqshbandi szerint láthatóan nő a befolyásuk, különösen a fiatalok körében. Úgy becsli, a 30 év alatti brit muszlimoknak negyede és fele közé tehető azoknak az aránya, akik elfogadják a szalafista ideológiát valamilyen formában – vagy csak bizonyos részeit, vagy teljes egészében.
2015. 06. 26. (XIX/26)
